2017.  04.  14.

Bevezetés és előzmények

A használatiminta-oltalom (régi helyesírás szerint használati mintaoltalom) egy szabadalomféleség, amely, több ponton különbözik a találmányi szabadalomtól. Elsősorban a használatiminta-oltalom nem globális oltalmi forma mert kereken 60 országban alkalmazzák. A találmányi szabadalmat, gyakorlatilag a világ összes országában (200 felett) kiadják, és elismerik.

Ez a jog kissé eltérő a kiadó államokban, az egységesítés még várat magára. A külföldre történő kiterjesztésre itt is a találmányi szabadalmakra vonatkozó szabályok érvényesek. Röviden a használatiminta-oltalom lényege a következő:

1. A használatimintát alkalmazó országok döntő többségében az oltalom kizárólag szerkezettel bíró tárgyakra vonatkozik, például eljárásokra, vegyi anyagokra nem.

2. A minta abszolút újdonsága a szabadalomhoz hasonlóan a legtöbb helyen követelmény.

3. A találmányi szabadalomtól megkövetelt lelemény zsinórmértéke itt alacsonyabb, a megoldás nem következhet az adott szakterületet ismerő mesterember (a találmánynál „szakember”) elvárható tudásától.

4. A használatiminta-oltalmi bejelentés formai követelményeit vizsgálják, és ha az megfelel, akkor nyomban kiadják a végleges oltalmat. Ez általában fél év alatt megtörténik. A használati mintát megadása után bárki visszamenő hatállyal megsemmisíttetheti, ha a kiadó hivatalnál feltárja az újdonságrontást, vagy a nyilvánvalóságot, vagy a technikai alkalmatlanságot. Ez az eljárási mód helyettesíti a szabadalmaknál a hatóság által előzetesen elvégzett érdemi vizsgálatot.

5. A használatiminta-oltalom a legtöbb ilyen törvényben maximum tíz éves időtartammal érvényes, ami fele a találmányi szabadaloménak.

6. Ez az oltalmi forma a szabadalomhoz képest mindenütt olcsóbb.

7. Egy használati mintából találmányi szabadalmat kapni és fordítva is származtatás révén lehetséges, ha a feltételek megfelelőek. A kettős oltalom persze kizárt.

Az első használatiminta-oltalom törvényt (rövidítve a továbbiakban: Hmtv) Németországban hozták 1891-ben. Századunk kezdetére kissé eltérő feltételekkel 59 országban vezetek be ilyen oltalmi törvényeket. Itt az országok sora, ahol van használatiminta-oltalom:

Albania, Angola, Argentina, ARIPO, Armenia, Aruba, Australia, Austria, Azerbaijan, Belarus, Belize, Brazil, Bolivia, Bulgaria, Chile, China (including Hong Kong and Macau), Colombia, Costa Rica, Czech Republic, Denmark, Ecuador, Egypt, Estonia, Ethiopia, Finland, France, Georgia, Germany, Greece, Guatemala, Honduras, Hungary, Indonesia, Ireland, Italy, Japan, Kazakhstan, Kuwait, Kyrgyzstan, Laos, Malaysia, Mexico, OAPI, Peru, Philippines, Poland, Portugal, Republic of Korea, Republic of Moldova, Russian Federation, Slovakia, Spain, Taiwan, Tajikistan, Trinidad & Tobago, Turkey, Ukraine, Uruguay and Uzbekistan.

A használatiminta-oltalom egyre népszerűbbé válik. Például Kínában 2016-ban több mint egy millió új használatimintát adtak ki. Általában akkor alkalmazzák, ha egy vállalkozás a szellemi tulajdon portfólióját rövid időn belül láthatóan növelni kívánja, nem megvárva a találmányi szabadalom hosszabb eljárási folyamatát.

Magyarországon 1991-ben alkottuk meg a használatiminta-oltalmi törvényt (1991. évi XXXVIII. törvény).

A hazaiaktól gyér, és csökkenő  aktivitás (évi 300 - 200 bejelentés) mutatkozott ebben az évszázadban Magyarországon:

A magyar használatiminta-oltalmi törvény módosítása

A FIDESZ-KDNP kormány módosítani kívánja a használatiminták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvényt. A  módosításáról konzultációt indítottak 2016-ban, bevonva a folyamatba az érdekelt szervezeteket, többek között a Magyar Feltalálók Egyesületét. A lehetséges változtatásokról kikérték a véleményeket. A MAFE kialakította ezekről  az álláspontját, melynek lényege a következő:

"Álláspontunk szerint a hazai HMtv harmonizációjára van szükség. Azaz a HM oltalomban nagyok (Kína illetve Németország, Dél-Korea, Oroszország) szabályozásával összhangot kell teremteni, majd megvizsgálni a változtatások külföldi és hazai hatásait. Szerintünk nem szabad követni a német HM oltalmat a vegyi termékek beeresztésével. Ez a hazai "varázsszerek" (étrend-kiegészítők, kuruzslás anyagai stb.)  amúgy is kusza, széles piacát tenné nemkívánatosan zavarosabbá. Tehát maradjon meg a HM oltalom tárgya úgy, ahogyan van."

A módosítást célzó kérdőívre küldött MAFE teljes válasz itt olvasható.

A konzultáció eredményeként az Igazságügyi Minisztérium 2017.  márciusában elkészítette a HMtv módosított szövegét. Megküldte azt véleményezésre az érdekelt szervezeteknek. A MAFE megküldte észrevételeit a módosítás szövegére.

MAFE véleményezés

a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény módosításáról (2017. márciusi állapot).   

1. A használatiminta-oltalomban részesíthető megoldások körével egyetértünk, az esztétikai kialakítás, vegyi termék, növényfajta és keverék kizárása helyes. A hatályos törvény 1. § (1) szövegéből nem támogatjuk a „vonatkozó megoldás” elhagyását. A módosított szöveg jogfilozófiai értelemben nem fedi a feltalálás lényegét: kiindulás egy megoldandó problémából (célkitűzés), arra kidolgozandó egy megoldás, amely tisztán gondolati szubsztancia. 
    

2. Követelmény a védett mintánál az alakiak megléte, az abszolút újdonság, és a technikai alkalmazhatóság, mint a szabadalmak esetén, de a lelemény alacsonyabb szintű (mesterségben járatos személy köteles tudása). Az alakiakon túli feltételek megléte a bejelentő felelősége. Mindezt, ahogyan a módosításban szerepel, (kizárva a relatív újdonságot, alacsonyabb leleményt követel meg) támogatjuk.
    

3. A 20.§ bevezeti az „oltalmazhatósági vélemény” prima facie jogintézményét. Ilyesmi nem ismeretlen máshol, (lásd Kína, ahol 2015-ben több mint egy millió használati mintát jegyeztek be). Nálunk erősen indokolja ennek az alkalmazását, hogy megoldásaink „gyengék”, az ügyvivőinket az árbevétel elérése ösztökéli, nem a kliens szilárd oltalomszerzése. Ezen új eljárás elnevezését rossznak tartjuk. Mert a használatiminta-oltalom jár akkor is, ha az „oltalmazhatósági vélemény” negatív. Tehát ezért a javasolt elnevezés félrevezető, és nem fedi a jogi lényeget. Ilyen hasonló elnevezéssel sehol másutt nem találkoztunk, ellenben: preliminary examination, substantive examination, aditional opinion stb. nevek fordulnak elő. Az „oltalmazhatósági vélemény” helyett javasoljuk a „kiegészítő vélemény” elnevezés használatát.

Szerencsére a módosítási folyamat a törvényhozásra vonatkozó alkotmányos és egyéb előírásainknak megfelelően zajlik, nem úgy. mint az elmúlt hetekben a felsőoktatási törvény megváltoztatásánál történt, aminek az eredményeként a legjobb magyar egyetem, a CEU működése került veszélybe. Reméljük, hogy az alkotmányos rendelkezések betartásával készített, módosított használatiminta-oltalmi törvényünk  megfelelő kereteket ad majd a műszaki alkotó tevékenységünkhöz.