Köszöntjük a Magyar Országgyűlés tagjait, és kívánunk felelősségteljes munkájukhoz bátorságot és erőt. Reméljük, hogy most, amikor a formatervezési minták oltalmáról hoznak törvényt, olyan szabályozás születik, amely nemzetünk boldogulását hosszabb távon is szolgálni képes.

Felelősségteljes munkájukat szeretnénk segíteni a formatervezési minták oltalmának szabályozásáról beterjesztett törvénytervezettel kapcsolatos álláspontunk megismertetésével.

A Magyar Feltalálók Egyesülete elöljáróiból alakított bizottság megállapította, hogy a formatervezési minták oltalmáról készített törvénytervezet jogos igényt elégít ki, elfogadása esetén a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogbiztonság növekedni fog. A törvényjavaslat megfelel a stratégiai célunknak, az EU-hoz történő csatlakozásnak.

Csak a törvényjavaslat 67. paragrafusában találtunk egyedül olyan kivetnivalót, nevezetesen a Szabadalmi Törvény (1995. évi XXXIII. törvény) 15. paragrafusának javasolt módosítását, amely ellen tiltakoznunk kell.

A Magyar Feltalálók Egyesülete nem támogatja a Szabadalmi Törvény (1995. évi XXXIII. törvény) 15. paragrafusának tervezett megváltoztatását, és tisztelettel kéri a törvényhozókat, hogy utasítsák el a T 4141 számú előterjesztés ezen részét, maradjon változatlanul érvényben a Szabadalmi Törvény.

A jelen törvény ide vonatkozó rendelkezéseés a tervezett módosítás:

A szolgálati és az alkalmazotti találmányra vonatkozó közös szabályok

15. §

1. A találmányi díjszerződést, az alkalmazotti találmány hasznosítása esetén járó díjazásra irányadó szerződést, valamint a szolgálati és az alkalmazotti találmánnyal kapcsolatos, e törvényben előírt ismertetést, nyilatkozatot, értesítést és tájékoztatást írásba kell foglalni.
2. A szolgálati és az alkalmazotti találmánnyal kapcsolatos jogok és kötelességek tekintetében szerződéssel nem lehet eltérni a törvény olyan szabályától, amely a feltaláló érdekének védelmét szolgálja.

A Szt. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az a (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A felek a. találmányi díjszerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. Olyan találmányi díjszerződés is köthető, amelyben meghatározott összegű díjat állapítanak meg a feltaláló jövőben megalkotásra kerülő találmányaival kapcsolatban.

(3) A találmányi díjszerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók."

E módosítás története

Egy nemzetközi monopólium (GE) a magyarországi tervezett kutatóbázisa működtetésének "biztonsága" és "tervezhető" költségei érdekében kérte a Szabadalmi Törvény módosítását, valamint felvetette a Polgári Törvénykönyvünk szerződésjoggal kapcsolatos egyes részeinek felülvizsgálatát is!

A kormányzat (Oktatási Minisztérium + Gazdasági Minisztérium + Igazságminisztérium (IM) + Magyar Szabadalmi Hivatal) elhatározta, hogy teljesíti a kérést.

A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) ezt a kényes kérdést megvitatta az érdekeltekkel. A megbeszélés-sorozat eredményeként kiderült, hogy e széles társadalmi kör nem támogatja a kért módosítást, a szolgálati szabadalmak díjazásánál az úgynevezett amerikai rendszer bevezetését. Az MSZH ezt tudomásul vette, a hazai érdekeltek megnyugodtak.

Majd ezután az MSZH és az IM elkészítette a törvénytervezetet az ipari minták oltalmára. Megküldték azt véleményezésre az érdekelteknek, így nekünk is, de rendkívül rövid időt hagyva (egy hétvége!) a reagálásra. Még jó, hogy észrevettük, hogy a törvény előkészítői belecsempészték a nemzetközi monopólium igényelte szabadalmi törvény megváltoztatását az ipari minta törvény tervezetébe.

Képesek voltunk széles körből három napon belül véleményt kérni, mert kihasználtuk az Internet biztosította lehetőségeket. Honlapunkon közzétettük a javaslatot, és több száz elektronikus levelet küldve kértük kartársaink véleményét. A beérkezett válaszok alapján alakítottuk ki fenti álláspontunkat.

Engedjenek meg három idekapcsolódó megjegyzést.

1. Véleményünk szerint ez a mód, ahogyan a Szabadalmi Törvényt módosítják megengedhetetlen. Egy törvény, még ha rokon területre vonatkozik is, nem módosíthat egy másikat, ha azzal semmilyen szoros összefüggésbe sem hozható. Ez a gyakorlat megnehezíti a jogkövetést, így a jogbiztonságot csökkenti.
2. Az előterjesztésnél az "időkényszer" lehet tervszerűtlenség, vagy hanyagság eredménye, de ismert, mint módszer a közakarat érvényesítésének kiküszöbölésére. Az ilyen előkészítés következménye a látszatdemokrácia, ami valójában diktatúra, annak is a legravaszabb, legálnokabb fajtája.
3. A fiatalabbak és a hamar felejtők kedvéért a harmadik megjegyzés.
   A Kádár rendszer alatt a szovjetek állandó nyomást gyakoroltak Magyarország polgári típusú szabadalmi törvényének megváltoztatására. Kormányaink rendre sikerrel elhárították ezt, aminek világra szóló eredményeként Hazánkban, egyedül a szovjet befolyás hajdani övezetében változatlanul megőriztük a polgári típusú törvényünket. A nemzetközi monopóliumok már 1995-ben a Szabadalmi Törvény megújításakor is kísérletet tettek az amerikai díjazási elv bevezetésére. Éppen annak hatására születte a jelen hatályos szöveg. "Bátrak voltak, akik mertek…" és talán bölcsebbek is, mint azok, akik nyomásnak engedve cselekszenek.

A szolgálati feltalálók helyzete

A Szabadalmi Törvény hatályba lépése óta a vonatkozó területen (szolgálati jogviszonyban történő alkotói, feltalálói tevékenység) tovább folytatódott a tulajdonosi kör átalakulása, a nagy nemzetközi monopóliumok súlyának további növekedése. A munkavállalók, beleértve a műszaki területen alkotókat (feltalálók) kiszolgáltatottsága tovább növekedett. A szakszervezetek, más érdekvédelmi szervezetek, beleértve a Magyar Feltalálók Egyesületét is, társadalmi súlya pedig csökkent. Ezen a téren a jelen helyzetet minősíti, hogy van olyan külföldi tulajdonú nagyvállalat, ahol a MAFE tagjai kérték az illegalitásukat.

Véleményünk szerint ebben a helyzetben az állam intézkedéseivel, törvényeivel köteles egy egészséges egyensúlyt fenntartani.

A munkaerő piac álláskínálata nem kedvez manapság a magasan kvalifikált, nagy szakértelemmel rendelkező szakemberek, de a pályát kezdő fiatalok számára sem. A munkavállalók a megélhetés biztosítása érdekében kénytelenek számos hátrányt is elfogadni.

Egyesületünknek kedvezőtlen tapasztalatai vannak egyes külföldi monopóliumok erőfölényének érvényesítése kapcsán. Jellemző eset, hogy a feltalált megoldást nem tekintik találmánynak, és a protestáló munkavállalót azonnal az utcára teszik. Hasonló sorsra jut az is, aki díjvitát kezdeményez.

A peres út gyakorlatilag kizárt, mivel korábban eltörölték a díjperekben a feltalálók illetékfeljegyzési jogát. Egy átlagos feltaláló-munkavállaló nem rendelkezik annyi pénzzel, hogy a perilletéket fizetni tudja, az ügyvédi költségekről nem is beszélve. A teljes kiszolgáltatottság és védtelenség a szolgálati feltalálók osztályrésze.

A jelen hatályos szabadalmi törvény és hatásai

A jelen hatályos szabadalmi törvény gondos munkával, széles társadalmi kör egyetértésével nem régen (csak öt évvel ezelőtt) készült el. Nemzetközi szervezetünk (International Federation of Inventors' Association - IFIA, tagszervezetei 108 országban) szerint minden országra nézve is példa értékű ez a törvény, különösen a szolgálati feltalálók díjazásának szabályozása váltott ki elismerést. A fizetendő díjnak arányos kell lenni a licenc-forgalmi értékkel és a munkáltató és a munkavállaló feltaláló hozzájárulásával.

E szabályozás megfelel az európai országok joggyakorlatának. Kellően figyelembe veszi a felek hozzájárulását, és mivel a díjszámítás másik alapja a mindenkori licenc-forgalmi érték, számításba veszi a technikai haladást és az üzleti szempontokat. Úgy gondoskodik arról, hogy mindkét fél, a munkavállaló-feltaláló és a munkáltató érdekei érvényesüljenek, hogy közben a gyengébb fél külön biztosítékot is kap (15. § 2. bekezdés).

Az így kilátásba helyezett találmányi díj kellő anyagi érdekeltséget teremt az alkotókedv kibontakoztatására.

A tervezett módosítás és hatásai

A Szabadalmi Törvény módosítása a szolgálati viszonyban álló feltalálók díjazásánál megengedné az előre történő megváltást, és kiiktatná a joghatályos törvény feltalálók érdekeit védő kitételét.

Az amerikai rendszer a szolgálati jogviszonyban lévő munkavállalók jövőbeli alkotásaiért járó díj előre történő megváltására még az amerikai kartársaink szerint is a modern rabszolgaság esete. Az európai szabadalmi törvények helyesen ezt a megoldást kizárják. Amerikai kollégáink szerint a feltalálás előre megvásárlása a kreatív tehetséges embereket taszítja a nagyoknál történő munkavállalástól. Talán ezért van, hogy a zseniális nagy megoldások többnyire a kicsiktől származnak. Megengedjük azt a következtetést, hogy a törvényelőkészítők javasolt megoldása éppen, hogy nem szolgálja a nagy monopóliumok hosszú távú érdekét.

Bevezetését egy amerikai szabályozásnak a nálunk fizetett balkáni bérek mellett erkölcstelennek tartjuk. Ha ez a törvénymódosítás életbe lépne, akkor a szolgálati feltalálók amerikai típusú díjazását nem csak azok a világcégek vezetnék be, amelyek képesek megfelelő béreket fizetni, hanem az összes "szegényebb" munkáltató az alkotóképes munkásai jövőbeli találmányaiért előre kifizetné azt az egydollárost, persze a minimálbér mellett. Az emberek anyagi érdekeltsége csökkenne így a műszaki alkotások létrehozása folyamatában. Ami pedig a közérdekkel éppen ellentétes, különösen Magyarországon, ahol az egyetlen erőforrás az alkotóerő.

A tervezett változtatás, különösen a feltalálók érdekének védelmét érintő kitétel kiiktatása a jelen hatályos törvényből a történelem ítélőszéke előtt gyászos tett lenne, ezért a Magyar Feltalálók Egyesülete nyomatékosan felemeli szavát e változtatás ellen.

Reméljük, hogy a Magyar Országgyűlés elutasítja a 1995. évi XXXIII. törvény (Szabadalmi Törvény) 15. paragrafusának "A formatervezési minták oltalmának szabályozásáról" beterjesztett törvénytervezetben (T 4141 sz.) szereplő megváltoztatását.

Budapest, 2001. május 12.

Dr. Vedres András főtitkár
Magyar Feltalálók Egyesülete