2005.  07.  13.

Elutasították az Európai Parlament képviselői az Európai Unió szoftverszabadalmi irányelvének tervezetét a július 6-i strasbourgi szavazáson

Az Európa Parlament képviselői 648 szavazattal 14 ellenében, 18 tartózkodással vetették el az Európai Unió tagországait képviselő tanács közös álláspontját a jogszabályról, amely a számítógép felhasználásával is megvalósított találmányok szabadalmáról szól. Az irányelv így egy időre lekerült az uniós napirendről.

Vedres András hírmagyarázata a szoftverszabadalmi irányelv elvetéséről

Mi is történt az Európa Parlamentben július 6-án? Hát valami olyan, mintha például a mi parlamentünk döntő többséggel elutasított volna egy kormány beterjesztette törvényjavaslatot, ami itt a kormány lemondását vonta volna maga után. Csak az Európa Parlament nem olyan "igazi" mint a miénk, vagy a többi hasonló nemzeti intézmény, és a Baroso vezette bizottság, melyben Kovács László az adóügyi "miniszter" egyenlőre még alig árnyéka csak egy nemzeti kormánynak, ezért aztán csak játék az egész, mint egy operettben. Lehet nevetni, könnyezni, tapsolni, fújolni.

Valljuk meg, hogy egy színi előadásnak is lehet nagy hatása. Például a szereplők nagy alakítása sokáig emlékezetes marad, a sztárokat sokan "majmolják". Arra is volt példa, hogy a nézők egy-egy lázító jó darab hatására barikádokat emeltek.

Na de kanyarodjuk csak vissza a témához.

Előre bocsátom, hogy a MAFE és a világ többi feltaláló-szervezetének alapvető érdeke egy egységes, szilárd, világméretű jogrend a szellemi tulajdonra vonatkozólag. Ebből következik, hogy a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmaztatása mindenképen támogatandó. Azonban még a legtökéletesebb törvény se ér egy fabatkát sem, ha nem élhetünk vele. Például, mert az oltalmazás költségei itt, vagy ott aránytalanul magasak, így a "szegényebb" nem juthat szabadalomhoz. Ezért aztán ugyanakkor érdekünk az is, hogy a szabadalmaztatás költsége, módja minden ország feltalálója illetve szabadalmasa számára közel azonos legyen, biztosítva ezzel az innovációnál az esélyegyenlőséget. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy azonos összegért, azonos eljárással kapjunk szabadalmat közel azonos méretű piacra. A mai rendszerben ezen a téren hátrányban vannak a kis lélekszámú országokban élő feltalálók a nagyokhoz viszonyítva. Még fokozódik a "kicsik" hátránya, ha anyanyelvük mindenki mástól különbözik. Mondjuk ki, hogy az Európai Szabadalmi Egyezmény és az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) számunkra egy fabatkát sem ér, mert ezt az esélyegyenlőtlenséget nem tompítja, hanem fokozza az eljárása bonyolultságával, az óriásira rúgó fordítási és ügyvivői költségekkel. Ráadásul jogilag pedig semmi köze az új otthonunkhoz, az Európai Unióhoz, amelynek se egységes szabadalmi törvénye, egységesen érvényes szabadalma, se közös hivatala. Ebből következően szép álom csupán  az innovációs széplelkek által sokat emlegetett "EU innovációs térség" és politika.

Véleményem szerint az EPO nem más, mint csupán német buli. Jól példázza ezt, hogy amióta Magyarország tagja az Európai Szabadalmi Egyezménynek, alig egy tucat magyar találmánnyal választották ezt a lehetőséget az oltalmazásra.

Látható tehát, hogy baj van az EU innovációval. E baj talán periférikus megnyilvánulása, hogy a vén kontinens országaiban a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmaztatásának nincs meg a tiszta törvényi alapja, csak kialakult gyakorlat létezik, ami lehet jó, lehet rossz, de minden képen törvény nélküli. A baj fő oka azonban általánosabb, az pedig az EU szabadalom hiánya!

Talán két évvel ezelőtt, amikor a szoftverszabadalom ügye felvetődött nagy dilemma előtt álltunk, támogassuk, vagy ellenezzük a tervezett EU irányelvet a kérdésről. A fentiekben említett alapvető érdekünk szolgálata, a szellemi tulajdon megfelelő védelme, a támogatók mellé állított bennünket. A későbbiek történései, a szabad szoftveres érdekkórus hangos és zavaró zagyvaságai, amelyek már az egész szabadalmi jogrendet megkérdőjelezték, megerősítettek bennünket abban, hogy a sok butaságra megfelelő méltó választ kell adnunk. Tettük is a dolgunkat. Az érdekeltek szemében a MAFE a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmaztatásának markáns támogatója lett.

Itt kell eláruljam, hogy a kampányunk során, főleg az európai hangadó döntéshozókkal éreztettük, hogy a a szoftverszabadalom ügye így önmagában csak arra jó, hogy az EU szabadalom szükségességére hívja fel a közösség politikusainak, vezetőinek figyelmét. A végén ez legjobban akkor nyilvánult meg, amikor a szavazás előtt egy héttel Vittorio Prodi úrral egyetértettünk abban, hogy a feladat most az EU szabadalomi rendszer "feltalálása" és nem egy szoftverszabadalom "flastrommal" a lényeg elfedése.

Engem ezek után nem lepett meg, amikor földindulás szerűen 648 képviselő együtt szavazott a módosítgatás ellen, illetve a mindezt előkészítő EU Bizottság ellen. Ebben, higgyék el nekem, semmi szerepe nem volt a linuxosok lihegésének, hanem oka volt a politikusi józanságnak/számítgatásnak? vagy talán az EU bürokrata-demokráciának?

Budapest, 2005. július 7.

 

 

2005.  06.  28.

Kampány Brüsszelben a számítógépes találmányok oltalmazásáért

Most folyik az Európa Parlament előtt a számítógéppel megvalósított találmányok (Computer Implemented Invention, CII) szabadalmaztatásáról készített irányelv körüli vita a második olvasatban. A jogi bizottság megszavazta az új előterjesztést. Lévay Katalin (MSZP) képviselő, bizottsági tag, ellene szavazott. A plenáris ülésen a szavazás július második hetében várható.

A MAFE meggyőződése, hogy a "szoftveres szabadalom" objektív szükségszerűség (Lásd korábbi anyagainkat > > > ). Miközben az EU bürokratái a pillanatnyi politikai erőviszonyok szerint "maszatolják" az ügyet, addig az amerikai kollégáink ontják a számítógéppel megvalósított találmányokat, amelyekre szabadalmakat kapnak. Mi magyarok, szintén alkotunk ilyeneket, de az oltalom elérése terén nem számíthatunk tiszta, világos alanyi jogokra, csak a hivatal jóindulatára. A helyzet hasonló, mint a XVIII. században, amikor mifelénk kegyúri jogon adták a szabadalmat, míg Amerikában az a bejelentőnek törvény szabályozta alanyi joga volt.

Ne csodálkozzunk azon, hogy a "lisszaboni lufi" USA "utolérése" Barosso elnök úr minapi nyilatkozata szerint is kipukkadt. Azt a lufit az EU bürokratái engedték fel, és most ők szúrták bele ezt a legújabb gombostűt, a "szoftverszabadalom" elodázását. A "lisszaboni lufi" részleteiről és az "utolérés" vágyálmával foglalkozott a "PATENT" hírlevelünk cikke > > >

A Magyar Feltalálók Egyesülete támogatja a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmaztatását Európában, ezért csatlakozunk az Európai Ipar Egyesület információ technológiai szekciójának (EICTA) brüsszeli kampányához, amely az EU körök meggyőzésére irányul a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazásának érdekében. A kampányról > > > további info angolul itt.

A kampány első állomása, hogy felkértük azon tagjainkat, akik egyben kis és közepes vállalkozások tulajdonosai is, hogy küldjenek támogató nyilatkozatokat faxon Brüsszelbe. Tagtársaink szép számmal küldték el támogató nyilatkozataikat. Az Európa parlament vezetői április 19-én találkoztak a kis- és közép vállalkozások delegációjával, amelybe meghívták a MAFE főtitkárát is. Ott történt a nyilatkozatok átadása, álláspontunk ismertetése. Ezt a megbeszélést sajtótájékoztató követte. A kis- és közép vállalkozások, közöttük egyesületünk tagjai által is aláírt nemzetközi dokumentum, amelyet Brüsszelben átadtunk  > > > itt olvasható.

Az EICTA és más EU civil szervezetek június 22-én Brüsszelben "Innovációs Napot" rendeztek. Számos EU tagállam érdekelt szervezeteinek és vállalatainak  képviselői vettek részt az eseményen. A magyar delegációban a Magyar Feltalálók Egyesületét Szöllősy János titkár és Vedres András főtitkár képviselte. 
Az "Innovációs Nap" legfontosabb része az a kiállítás volt, amelyen számítógéppel megvalósított találmányokat mutattak be az Európa Parlament tagjainak, szakértőinek és a médiának, hogy képet alkothassanak az ilyen műszaki alkotásokról és azok fontosságáról. Ezen a sikeres bemutatón a független feltalálókat Európában a MAFE kiállítása reprezentálta 8 magyar számítógépes találmánnyal. Ezek mellett nemzetközi nagyvállalatok (NOKIA, PHILIPS, SIEMENS, ERICSON) egy-egy műszaki alkotása szerepelt még. A kiállításról több televízió állomás, közöttük az MTV is, riportot forgatott.

            

Európa Parlament és az EICTA székház

 

Nagyvállalati CII találmányok

 

 

MAFE bemutató az EU-ban

 

A magyar delegációt külön-külön fogadták a szocialista-liberális majd a néppárti magyar frakció képviselői és szakértői. A delegátusok a frakcióknak kifejtették álláspontjukat. Vedres András főtitkár átadta a "Szabadkai Regionális Innovációs Nagyülésen" a hónap elején elfogadott kiáltványt. A néppártiak egyértelműen kifejezték, hogy támogatják a szabadalmi oltalom kiterjesztését a számítógépes találmányokra, és megszavazzák a törvénytervezetet.

Az Európai Vállalkozói Intézet (EEI) június 27-én az Európa Parlamentben munkaebédet rendezett, amelyen négy meghívott szaktekintély (Zuck, Jonathan - USA; Bresford, Keith - UK; Vedres András - Magyarország és Brandt, Kai - Németország) tartott vitaindító előadást. Vedres András előadásának szövege angol nyelven >> > itt letölthető.  A politikai vonatkozásokat Hökmark, Gunnar és Prodi, Vittorio Európa Parlament képviselők foglalták össze, akik hangsúlyozták a számítógépes találmányokra a szabadalmi oltalom kiterjesztésének fontosságát. 

   

A munkaebéd résztvevői Prodi úr előadását figyelik

 

2005.  03.  09.

Parlamenti Bizottsági ülés

Az Európai Ügyek Bizottsága, melynek elnöke Eörsi Mátyás országgyűlési képviselő, a 2004. évi LIII. törvény alapján megkezdte egyeztetési eljárás lefolytatását az Európai Parlament és Tanács irányelvéről, ( COM /2002/ 92; 2002/0047 /COD/) amely a számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazhatóságával foglalkozik. 
A bizottság 2005. március 8-án tartott ülésén dr. Bendzsel Miklós MSZH elnök és az Igazságügy valamint a Külügyminisztérium képviselője szóbeli kiegészítést adtak arról a hatástanulmányról, amelyet a MSZH állított össze tavaly decemberben. Annak elkészítéséhez a MAFE is hozzájárult.
Erre az ülésére a Bizottság meghívta az érintett társadalmi-szakmai szervezeteket, hogy fejtsék ki álláspontjukat a várható hatásokról. 
A MAFE érveit Vedres András ismertette az ülésen. A bizottsági tagok részére elkészített anyag > > > itt olvasható
A bizottsági ülésen a szabadalmaztatást ellenzők képviselői (Linux-Felhasználók Magyarországi Egyesülete, Linux Ipari Szövetség) nagy késéssel jelentek meg. Álláspontjuk kifejtésére a vita előrehaladta miatt már nem volt mód, ezért távoztak az ülés helyszínéről.

Az Európai Ügyek Bizottsága ezen ülés keretében olyan képet kapott a kérdés hazai vonatkozásairól, amelyet jól fel tud használni további munkájához.

                                Konferencia                               

A számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmazásának hatásai

Időpont:                                  2005. március 3. 

Helyszín:                                Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, IB 017-es konferenciaterem

Előadók:

Prof. Dr. Arató Péter, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának dékánja
                               A BME innovációs tevékenysége

Dr. Leopold Baumann, az EICTA (Európai Infokommunikációs Technológiai és Szórakoztató Elektronikai Gyártók Szövetsége) 
                               Az EICTA álláspontja

Dr. Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára
Néhány új magyar számítógéppel megvalósított találmány és azok háttere

Dr. Köteles Zoltán,  a szabadalmakkal foglalkozó SBG&K Ügyvédi Iroda jogi szakértője
                               Számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmi oltalmának egyes kérdései

Balsai Péter, a Linux-Felhasználók Magyarországi Egyesületének elnöke
                               Számítógéppel megvalósított találmányok agy más nézőpontból

Szentiványi Gábor PhD., a Linux Ipari Szövetség elnöke
                               A nyílt forráskód és a szabadalmak szerepe az informatikai innovációban

Schwarczkopf József, a Magyar Szabadalmi Hivatal villamossági és fizikai osztályának vezetője
                               A jelenlegi magyar és uniós jogi környezet bemutatása

Sergej Koperdak, a CompTIA/Initiative for Software Choice (ISC) tanácsadója
                               A számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmi oltalmának európai hatásai

  

A konferencián több mint hatvan fő vett részt. 

2005.  03.  13.

"Információk e honlapon a "szoftverszabadalom" témakörben

A számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmaztatásának bevezetésével kapcsolatosan az EU jogalkotási folyamatában legújabb hír: további időhúzás és bizonytalanság. Részletek az index cikkében >>>>

A MAFE meggyőződése, hogy a "szoftverszabadalom" objektív szükségszerűség (Lásd korábbi anyagainkat > > > ). Miközben az EU bürokratái a pillanatnyi politikai erőviszonyok szerint "maszatolják" az ügyet, addig az amerikai kollégáink ontják a számítógéppel megvalósított találmányokat, amelyekre szabadalmakat kapnak. Mi magyarok, szintén alkotunk ilyeneket, de az oltalom elérése terén nem számíthatunk tiszta, világos alanyi jogokra, csak a hivatal jóindulatára. A helyzet hasonló, mint a XVIII. században, amikor mifelénk kegyúri jogon adták a szabadalmat, míg Amerikában az a bejelentőnek törvény szabályozta alanyi joga volt.

Ne csodálkozzunk azon, hogy a "lisszaboni lufi" USA "utolérése" Barosso elnök úr minapi nyilatkozata szerint is kipukkadt. Azt a lufit az EU bürokratái engedték fel, és most ők szúrták bele ezt a legújabb gombostűt, a "szoftverszabadalom" elodázását. A "lisszaboni lufi" részleteiről és az "utolérés" vágyálmával foglalkozott a "PATENT" hírlevelünk cikke > > >