• A megoldott probléma: A hagyományos sakktábla legnagyobb hátránya, hogy a bábok hatásfoka a tábla széleihez közeledve erősen csökken, a sarokmezőkön pedig ez egyenesen hátrányos. Ezek a negatív tulajdonságok bármilyen alakú kétdimenziós sakktáblán megma-radnak, mivel az említett tulajdonságokat nem lehet kiküszöbölni.
  
• Meghatározás: A hagyományos sakktábla negatív tulajdonságai az új háromdimenziós felületen automatikusan megszűnnek, mert a sakkgömb végtelen felületén a játékmező szélei és sarkai eltűnnek. Így a bábok korlátlanul fejthetik ki hatásfokukat a határtalan mező-kön, mivel ezzel a megoldással minden mezőnek minden irányban van szomszéd mezője.
  
• Bemutatás: A sakkgömb tulajdonképpen nem más, mint gömbfelületre helyezett hagyományos sakktábla (8x8+2 mező). A gömb szerkezetéből adódóan szélek és sarkak nélküli játékmezőt kapunk, amelyen a bábok korlátlan lehetőséget kapnak legnagyobb hatásfokuk eléréséhez. Mozgásukat csak a saját vagy az ellenfél bábja akadályozhatja. Nem állítja meg a sakktábla széle és a hagyományos értelemben vet sarokmezőn nem kerül hátrá-nyos helyzetbe.
  Mind a 64 mező egyenrangú középmezőnek minősül és így optimális körülmények között maximális hatásfokkal lehet a bábokat mozgatni. A mezők között fellépő értékkülönbséget (az állás helyzetétől függően a sakkgömb felületén) csak a bábok minősége és hatásfoka tudja megváltoztatni. Ez nagy előrelépés a hagyományos sakktáblához viszonyítva, ahol az említett értékkülönbségeket főleg a tábla szélei és sarkai által okozott hatás határozta meg! (Minél közelebb jutottunk a tábla széléhez vagy a sarkához, annál rosszabb helyzetbe kerültünk.)
  A hagyományos sakktáblán egy adott mezőről az ellenfél egy adott mezejét (bábját) csak egy útvonalon érhetjük el. Pl.: a bástyával, futóval és a vezérrel egy útvonalon támadhatunk vagy védhetünk egy adott bábot. Ezzel szemben a sakkgömbön ugyan ezekkel a bábokkal (egy időben) már több útvonalon keresztül is elérhetjük célunkat. Legkönnyebben két útvonalat lehet biztosítani, de négy útvonalat is kilehet építeni a gömb négy oldalán. A vezér számára összevont futó-bástyamozgással még jobban növelhetjük a báb útvonalainak a számát.
  A sakkgömb a lehetőségek óriási tárháza, amelynek kimerítése még előttünk áll. Olyan új változatok kerülnek napvilágra, amelyek magasabb színtű gondolkozást és kreativitást kíván a játékosoktól. Kifejezetten létkérdés a három dimenzióban történő gondolkodás képessége. Ennek egyenes következménye az új sakkelmélet megszületése, mely „A gömb sakkjáték” néven lett közzétéve.

• Alkalmazás: A sport területén. Pontosabban a modern sakkjáték elméleti, kutatási és gyakorlati megvalósítási területén.
  
• Előnyök: Az egyén gondolkodásának tudatos fejlesztése a forradalmian új sakkjáték elméletével lehetővé válik, szerteágazó és sokrétű lehetőségei kifejezetten csiszolják a játékos fejlődésének az útját. Bizonyos magasabb szintek elérhetővé válnak, amelyet az élet más területén is ki lehet aknázni.
  
• Kifejlesztési stádium: Termék.
  
• Dokumentáció: Az írásos anyag könyv formában „A gömb sakkjáték alapjai” címen jelent meg.

2. A feltaláló: 

• Neve:  Boholy János  
  
• Bemutatkozás: 50 éves, a Gömör - Kishont régióból, a sakkjáték történetének és elméleti kérdéseinek kutatója a gömb sakkjáték elméletének kidolgozója.

3. A védelem: 

• Forma: Szabadalom.
• Prioritás: 1987
• Országok: Csehország 1987, Szlovákia 1993.
• A szabadalom tulajdonosa: A feltaláló

4. Üzleti szándék: Üzleti kapcsolatfelvétel. (gyártás, termékeladás)

5. Kapcsolat: 

• Név:  Magyar Feltalálók Egyesülete
• E-mail: genius@inventor.hu
• Telefon/fax: +361 220 3040
• Cím: H-1519 Budapest, pf.: 426