A Közlekedési Múzeumban 1996-ban több mint féléven keresztül látható volt a magyar szabadalom centenáriuma alkalmából a "Szellemi Tulajdon" címmel rendezett kiállítás. Ezen bemutatkozott a Szellemi Tulajdon Világszervezete és a száz éves Magyar Szabadalmi Hivatal. Az évszázad jelentős magyar találmányai mellett művészeink alkotásai századunk géniuszát varázsolták elénk. A kiállításon a jogvédelemről tájékoztató szolgálat működött, az "Ötletkaptár" pedig fogadta az ötleteket. De volt ott még egy érdekes látványosság, egy eredeti omnibusz...
(Írta Vedres András 1996-ban)
Az idő homokóráján ezer után ez a száz év is lepergett. Vele királyunk,
felvidék, Erdély és délvidék. Vesztes háborúk, nekilendülések és a polgári rend
összezavarása. Ez a történelmi kép sötét lenne a "szellem napvilága"
nélkül. Géniuszaink ragyogják be utunk. Például azok, akik 1996-ban egy múzeumi
omnibusz képzeletbeli utasai voltak.
A tudomány kérdez, vizsgál, magyaráz, mint Szentgyörgyi Albert az
élettelen és az élő határát kutatta, megtalálta az éltető C-vitamint, leírta
testünk energiát adó folyamatait.
A művészet gyönyörködtet, szórakoztat. Bartók Béla zenéje, Ady Endre költészete, Csontváry Kosztka Tivadar festményei és Latinovics Zoltán színészi játéka tette életünket széppé.
Környezetünket formálták géniuszaink. Kós Károly épületei hozzánk
hasonlóak.
A lélek és a test, a szellem és az erő a sportban együtt nemesedik.
Bizonyíték erre Gerevich Aladár pengevillanása.
A feltaláló teremt, mint Gábor Dénes a hologramot. Találmányából
anyagi javak lesznek, amelyek életünket könnyebbé, elviselhetőbbé teszik.
Képzeljük, hogy géniuszaink egy omnibuszon utaznak. Elöl irányítani kell
az alkotás paripáit a ködlő jövő felé. A bakon Bay Zoltán, aki a Hold
felé nyitott utat. Mellette Margittai Neumann János és a számítógép.
A Géniusz Omnibusz a halhatatlanság felé halad. Hátul pedig meghúzódva,
szerényen, még egy utas, e jeles férfitársaságában az egyetlen nő, mindannyiunk
égi édesanyja...