Öt évvel ezelőtt Kőbányai Gyógyszeráru Gyárban (régi-új nevén Richter Gedeon Rt.) dolgozott egy helyen belül a legtöbb feltaláló. Ott beszéltünk össze, hogy kell egy egyesület. Megalakítottuk. A Jurtában az első közgyűlésünkön majd’ ötszázan fogadtuk el a végleges Alapszabályt és választottunk vezetőséget, amely újraválasztva azóta is szolgál. Az érdekvédelem terén harcoltunk a feltalálókat érintő kedvezmények eltörlése ellen. Vesztettünk. De azért sikereink is voltak. Ez az írás válasz akar lenni egy kérdésre....

 

 

Hogyan tovább?

 

 

A világ dolgainak mozgásában a súlypont fontos meghatározó. áthelyeződésével változás jár. Az egyesület a Kádár rendszer végóráján alakult. Akkor a magyar feltalálás súlypontja az állami szektorban, ezen belül a gyógyszergyárakban volt. A hazai találmányok száma felülmúlta a külföldiekét, a szolgálatiak az egyéni szerzőktől származókat. A gazdaság polgári irányba való elmozdítása és a vasfüggöny ledőlése a gazdaság terén változásokat hozott. Az állam szegényedik, de többet költ, így eladósodik, a magyar magánszféra egyik fele gazdagodik, nagyobb része szegényedik, az idegenek pedig gyarapodnak. A föltalálás átrendeződik, a magántalálmányok száma felülmúlja a szolgálatiakét, a külföldiek a hazaiakét.

 

A súlyponteltolódás a külföldiek irányában fog tovább folytatódni, így az ország helyzete egyre bizonytalanná válik. Vigyázat! Ilyenkor viharos gyorsaságú események révén a helyzet egy csapásra megváltozhat. Az ország mindezt érzi, ezért hosszabb távra nem terveznek, nem alkotnak.

 

A mű – mint a gyermek – megszületik, most hazánkban mindkettő egyre kevesebb.

A találmánynak három szülőanyja van:

1.       az alkotószenvedély,

2.       a szükség,

3.       az érdek.

 

Az első bennünk szunnyad vagy lángol, úgy, mint bármely szenvedély. Felszításának titka az egyén és környezete bonyolult kölcsönhatásában van, amit nehéz befolyásolni.

 

A másodikról azt lehet megállapítani, hogy mostanában nincs szükség hazai találmányokra. Mára egy évtizede tart a gazdasági hanyatlás. A külföldről jött tőke kész termékeket és saját technológiát hozott és hoz. Ezek túlszárnyalásához a magyar feltalálóknak még idő kell. Az alkotás folyamata már megkezdődött. Az első eredmények már észlelhetők, néhány zseniális találmány formájában. Biztosak vagyunk abban, hogy lepipáljuk őket, de ehhez a második öt évünket békében, alkotásbarát légkörben kell megélnünk.

 

Végül a harmadik: az érdek. Ezzel lehet a legkönnyebben elérni a hazai feltalálás élénkülését. „A feltalálásra fordított pénz a társadalom javára történt befektetésnek tekinthető” – mondta Bogsch Árpád. Az első, és a második szabadon választott Országgyűlés törvényei, valamint a kormányok intézkedései nem éltek ezzel a jövőnk számára fontos befektetéssel. Inkább ellenkezőleg, a feltalálást érintő összes kedvezményt megvonták.

 

Legérzékenyebben érintett bennünket a feltalálói díjperek hagyományos illetékmentességének eltörlése. Ez sportszerűtlen lépés volt velünk szemben, mert újabb előnyhöz juttatta azokat, akik anyagi helyzetünk miatt úgyis diktálhatnak nekünk. Ezek után a feltaláló már a bíróság segítségét nehezebben veheti igénybe.

Az erkölcsi elismerés legalább olyan fontos, mint az anyagi. Ezen a téren is siralmas a hazai helyzet. A magyar feltalálók az elmúlt öt évben az államtól nem sok erkölcsi elismerést kaptak.

 

Minden erőnkkel, de leginkább leghatékonyabb fegyverünkkel, a sikeres találmányainkkal harcolni fogunk a minket megillető állami elismerésért.

 

Az Egyesület helyesen ítélte meg, hogy döntő fontosságú a nemzetközi piacok megszerzése. Ez a külföldi találmányi, új termék kiállításokon érhető el. A részvételt az állam a napjainkban megszüntetett Kereskedelemfejlesztési alapból támogatta. E rendezvényeken az üzleti, emberi, politikai kapcsolatok kiépítésén túl évek óta folyamatosan sok országban magas erkölcsi elismerést szereztünk a feltalálók, az Egyesület és Így hazánk számára. Az államnak a kivívott jó hírnévvel háláljuk meg, és az új üzletek után beszedett adóval törlesztjük támogatását.

 

Nehéz, de sikerekben, tanulságokban és tennivalókban gazdag öt év áll mögöttünk. Büszkék lehetünk önmagunkra, nemzetközi szervezetünkről Genfben ebben az évben elnyertük a világ legeredményesebb feltaláló szervezte címet. Ha a feltalálás szóba kerül, Magyarországot előkelő helyen említik a Magyar Feltalálók Egyesületét.

És akkor hogyan tovább?

A válasz: Csak így tovább!