Öt évvel ezelőtt Kőbányai
Gyógyszeráru Gyárban (régi-új nevén Richter Gedeon Rt.) dolgozott egy helyen
belül a legtöbb feltaláló. Ott beszéltünk össze, hogy kell egy egyesület.
Megalakítottuk. A Jurtában az első közgyűlésünkön majd’ ötszázan fogadtuk el a végleges
Alapszabályt és választottunk vezetőséget, amely újraválasztva azóta is
szolgál. Az érdekvédelem terén harcoltunk a feltalálókat érintő kedvezmények
eltörlése ellen. Vesztettünk. De azért sikereink is voltak. Ez az írás válasz
akar lenni egy kérdésre....
Hogyan tovább?
A világ dolgainak mozgásában a súlypont fontos
meghatározó. áthelyeződésével változás jár. Az egyesület a Kádár rendszer
végóráján alakult. Akkor a magyar feltalálás súlypontja az állami szektorban,
ezen belül a gyógyszergyárakban volt. A hazai találmányok száma felülmúlta a
külföldiekét, a szolgálatiak az egyéni szerzőktől származókat. A gazdaság
polgári irányba való elmozdítása és a vasfüggöny ledőlése a gazdaság terén
változásokat hozott. Az állam szegényedik, de többet költ, így eladósodik, a
magyar magánszféra egyik fele gazdagodik, nagyobb része szegényedik, az
idegenek pedig gyarapodnak. A föltalálás átrendeződik, a magántalálmányok száma
felülmúlja a szolgálatiakét, a külföldiek a hazaiakét.
A
súlyponteltolódás a külföldiek irányában fog tovább folytatódni, így az ország
helyzete egyre bizonytalanná válik. Vigyázat! Ilyenkor viharos gyorsaságú események révén a helyzet egy csapásra megváltozhat.
Az ország mindezt érzi, ezért hosszabb távra nem terveznek, nem alkotnak.
A mű – mint a gyermek – megszületik, most hazánkban
mindkettő egyre kevesebb.
A találmánynak három szülőanyja van:
1.
az
alkotószenvedély,
2.
a szükség,
3.
az érdek.
Az első
bennünk szunnyad vagy lángol, úgy, mint bármely szenvedély. Felszításának titka
az egyén és környezete bonyolult kölcsönhatásában van, amit nehéz befolyásolni.
A másodikról
azt lehet megállapítani, hogy mostanában nincs szükség hazai találmányokra.
Mára egy évtizede tart a gazdasági hanyatlás. A külföldről jött tőke kész
termékeket és saját technológiát hozott és hoz. Ezek túlszárnyalásához a magyar
feltalálóknak még idő kell. Az alkotás folyamata már megkezdődött. Az első
eredmények már észlelhetők, néhány zseniális találmány formájában. Biztosak
vagyunk abban, hogy lepipáljuk őket, de ehhez a második öt évünket békében,
alkotásbarát légkörben kell megélnünk.
Végül a
harmadik: az érdek. Ezzel lehet a legkönnyebben elérni a hazai feltalálás
élénkülését. „A feltalálásra fordított pénz a társadalom javára történt
befektetésnek tekinthető” – mondta Bogsch Árpád. Az első, és a második
szabadon választott Országgyűlés törvényei, valamint a kormányok intézkedései
nem éltek ezzel a jövőnk számára fontos befektetéssel. Inkább ellenkezőleg, a
feltalálást érintő összes kedvezményt
megvonták.
Legérzékenyebben
érintett bennünket a feltalálói díjperek hagyományos illetékmentességének
eltörlése. Ez sportszerűtlen lépés volt velünk szemben, mert újabb előnyhöz
juttatta azokat, akik anyagi helyzetünk miatt úgyis diktálhatnak nekünk. Ezek
után a feltaláló már a bíróság segítségét nehezebben veheti igénybe.
Az erkölcsi
elismerés legalább olyan fontos, mint az anyagi. Ezen a téren is siralmas a
hazai helyzet. A magyar feltalálók az elmúlt öt évben az államtól nem sok
erkölcsi elismerést kaptak.
Minden
erőnkkel, de leginkább leghatékonyabb fegyverünkkel, a sikeres találmányainkkal
harcolni fogunk a minket megillető állami elismerésért.
Az Egyesület
helyesen ítélte meg, hogy döntő fontosságú a nemzetközi piacok megszerzése. Ez
a külföldi találmányi, új termék kiállításokon érhető el. A részvételt az állam
a napjainkban megszüntetett Kereskedelemfejlesztési alapból támogatta. E
rendezvényeken az üzleti, emberi, politikai kapcsolatok kiépítésén túl évek óta
folyamatosan sok országban magas erkölcsi elismerést szereztünk a feltalálók,
az Egyesület és Így hazánk számára. Az államnak a kivívott jó hírnévvel
háláljuk meg, és az új üzletek után beszedett adóval törlesztjük támogatását.
Nehéz, de
sikerekben, tanulságokban és tennivalókban gazdag öt év áll mögöttünk. Büszkék
lehetünk önmagunkra, nemzetközi szervezetünkről Genfben ebben az évben elnyertük
a világ legeredményesebb feltaláló szervezte címet. Ha a feltalálás szóba
kerül, Magyarországot előkelő helyen említik a Magyar Feltalálók Egyesületét.
És akkor
hogyan tovább?
A válasz: Csak így tovább!