Ez az írás bemutatja azokat a társadalmi-gazdasági viszonyokat, amelyek jellemzőek voltak a Magyar Feltalálók Egyesületének megalakításakor, és beszámol az első időkről. Tantae molis erat......

 

Raffaello és a feltalálók céhe

(Írta Vedres András 1991-ben)

 

Érdekeink képviseletére és védelmére egyesültünk. Mi is a feltalálók érdeke, a találmány megvalósítása? Talán, de nem csupán. Az anyagi elismerés? Lehet, de nem igazán. Legfőbb érdekünk az alkotás, a nekilendülés, szárnyalás.

 

ÉRDEKEINK

Az utóbbi néhány évben érvényesülnek igazán az érdekeinkkel ellentétes tényezők. Ennek bizonyítéka, hogy a magyar szerzők találmányi bejelentéseinek száma különösen az alkalmazotti viszonyban lévőké 1987-től évről-évre csökken. Ez káros helyzetet teremt az egész nemzet boldogulása szempontjából is.

A csökkenés előidézője egy ok-okozati rendszer. A szocialista gazdaság természetétől fogva a nyolcvanas évek közepére kifulladt. Az alkotói, innovációs terület jelentős erővesztését eredményezte a beállott gazdasági pangás. Kezdtünk felélni, a holnapot. Fokozatosan a feltalálói tevékenység súlyos társadalmi leértékelődéséhez jutottunk. Erre a feltalálók válasza: a kevesebb találmány. Mert egy részünk, mivel már lehet, más „hazát” keres, míg többen tehetségüket a divatos vállalkozói szakmában, az olcsón venni, drágán eladni játszmában vagy a gyors hasznot ígérő erotikus területeken kamatozatják, vagy egyszerűen házuk táján, kiskertjükbe, autójukon bütykölve alkotnak maguknak csodákat.

A piacgazdaság, ha majd normálisan működik, sok mindent megold számunkra. A vázolt káros folyamatokat és jelenségeket bizton kiküszöböli. A piac megteremtése azonban csak a magántulajdonon alapuló gazdálkodás révén lehetséges, tehát nálunk csak privatizációval hozható létre. Ennek a folyamatnak a tőkehiány a gátja, ezért számolni kell az idegen tőke megjelenésével. A privatizáció és a külföldi tőke bejövetele természetesen érdekünkben áll, de ez a folyamat számunkra sem zökkenőmentes. Az állami tulajdon átalakítása során félő, hogy a feltalálók által létrehozott értékek – a tulajdon sokszor legfontosabb elemei – úgy cserélnek gazdát, hogy közben számunkra még egy vállveregetés sem jut. Pedig a hatályos törvény kimondja: még ingyenes átengedés esetén is............

Sajnálatos esetek mutatják, a magyar feltalálókat megillető jogokat, a külföldi tőke egy része saját országának gyakorlata szerint képzeli el.

Mindezek érzékeltetik napjaink fontos érdekvédelmi feladatait, melyek a privatizációval kapcsolatosak.

A rendszeromlás után a polgári demokratikus rendkezdeményben leértékelődésünk tovább folytatódott. Az átalakulás pillanatszerűsége, a dolgok gyors jóra fordulása a balgák vágya csupán. A jobbító folyamatok hosszantartóak és néha kínosak lesznek. De már itt-ott beindultak. Számunkra az első eredmény: az egyesületi törvény. Megszerveződhettünk.

Taglétszámunk közel ezer főre gyarapodott. Az első sikeres akciónk az előző parlament költségvetései vitájában, a bizottsági munkában való szereplésünk volt. Hozzájárultunk ahhoz, hogy a találmányi díjak adózása tekintetében nem történt rosszabbodás. Az első közgyűlésünk fontos állomás volt.

Bölcsen határoztunk, szervezetileg ne kössük össze magunka az újítók és az újítás heterogén – labilis köreivel, sorsával, de általánosságban képviseljük érdekeinket, míg meg nem szerveződnek.

Az újítók ügyeivel, legalábbis a nevük alapján két szervezet hivatott törődni: az Újítók és Feltalálók Országos Szövetsége Debrecenben, valamint az elmúlt időben megint feléledt, majd Újítók és Feltalálók Szövetségeként vegetáló Klub a Fehérvári úti művelődési házban. Az előző bizonyos szálakkal kötődik a múlt szakszervezetének jogutódjához és állampártjának egyes neves személyiségeihez, míg az utóbbi a régi-új támogatójához, a METESZ-hez. Az újítók érdekében kifejtett erőfeszítéseiket nagyra értékeljük és támogatjuk, de a feltalálókkal kapcsolatos ügyeket jobb, ha egyesületünkre hagyják. Ebben a szellemben kívánjuk viszonyunkat velük kialakítani. A közvélemény előtt megtévesztő a nevük és ez zavart okozhat. Tárgyalást kezdeményeztünk ennek megoldására.

Számunkra különösen káros minden a feltalálóra általánosítható, a nagy nyilvánosság előtt tett meggondolatlan vagy ostoba, netán ártó szándékú kijelentés, nyilatkozat, szereplés. Sajnos a tájékoztatás felelőtlensége miatt több ilyennel találkozhattunk. Nyomban ismertettük a riporterrel egyesületünk álláspontját. Nem engedhetjük meg senkinek egy torz képpel megzavarni a társadalomban nagy gonddal építgetett kapcsolatainkat, viszonyainkat.

 

 

 

KAPCSOLATAINK

Az Országos Találmányi Hivatalhoz (OTH; az MSZH jogelődje) fűződő viszonyunk számunkra a legfontosabb. Alapállásunkat meghatározza az iparjogvédelmi rend megingathatatlanságának részünkről közvetendő elve. Elhatároljuk magunkat azoktól az elemektől, akik vélt vagy valós sérelmeikről vezérelve kígyót-békát kiabálnak a hivatalra vagy munkatársaira. Az OTH-val szemben is csak a törvényesen megszabott eszközök a megengedettek. Véleményünk szerint a hivatal a közel évszázados múltjához méltán működött. Az elmúlt negyven évben átmentette a polgári rend jogelveit és gyakorlatát. A szabályozás és ügyintézés a hivatali munka technikáját tekintve is európai színvonalú.

A hivatal elismerte az egyesületet a feltalálók érdekképviselőjének. Támogatja legfontosabb célkitűzéseinket. Mindannyiunkat érintő ügyekben, mint az iparjogvédelmi törvényjavaslatok vagy feltalálói pályázatok véleményünket kéri és azt figyelembe is, veszi.

Meghatározó az Országos Műszaki Fejlesztési bizottsághoz való viszonyunk is, mert a legtöbbünk közege a fejlesztés. Véleményünk szerint a kialakuló piaci önszervezős mellett is komoly szerepet kell adni az állam intézményesített, műszaki fejlesztést szervező és támogató tevékenységének, mert a technológiai lemaradásunk megszűntetése belátható időn belül csak így következhet be.

Az OMFB véleményünk szerint figyelembe veszi alakulgató piacunkat, jól ismeri az innováció területén meglévő tehetségünket, az elmúlt időszak fejlesztéseiben kipróbált erőket és azokat hatékonyan mozgósítani is képes.

Avval, hogy Pungor Ernő feltalálótársunk, az OMFB elnöke a kormány tagja lett, Antall József miniszterelnök megtette az első lépést az alkotó műszaki értelmiség politikai életbe történő bekapcsolására.

Az OMFB támogatja legfontosabb törekvéseinket, például részben finanszírozta a brüsszeli Euréka 90’ találmányi világkiállításon való részvételünket, amely által lehetővé vált egyesületünk nemzetközi szereplése és elismerése.

Nemzetközi kapcsolataink alapjait is leraktuk, Beléptünk a közel 40 országot tömörítő Feltalálók Egyesületeinek Nemzetközi szövetségébe (IFIA). Szoros kapcsolatot alakítottunk ki a Romániai Feltalálók Társaságával. Meghívtuk delegációjukat tárgyalásra és tapasztalatcsere látogatásra.

 

Térjünk vissza hazai dolgainkhoz. Társadalmi szervezeteink közül szakmai okok miatt legközelebb áll hozzánk a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület. Kezdeményeztük a kölcsönös pártoló tagsági viszony létesítését.

Hasonló lépést tettünk olyan munkáltatói szervezetek felé, amelyek a kisvállalkozókat tömörítik, mint a független Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, vagy a Vállalkozók Országos Szövetsége. Érdekvédelmi feladatainkat hatékonyabban tudjuk ellátni velük szorosabban együttműködve, mivel tagságunk egyik fele maga is vállalkozó. Kapcsolatfelvétel történt a Magyar Gazdasági Kamarával és a Gyáriparosok Országos szövetségével is.

A szolgálati találmányok szerzői – tagságunk másik fele – munkavállalók. Ezért a szakszervezetek általános érdekvédelmi tevékenységét igényeljük, és ahhoz kell illesztenünk a magunk speciális dolgait. Ebben a szellemben és a kölcsönös szolidaritástól vezérelve együtt kívánunk működni a már kiépített kapcsolatainkon keresztül a Ligával, de a múlt örökségét egyre inkább levedlő szakszervezeti tömörüléssel is.

Bimbózó demokráciánk legfontosabb színtere a parlament. A gótikus házban hozzák meg azokat a döntéseket, amelyek a polgári rend visszaállításában minket, mint feltalálókat is közvetlenül érintenek. Jó előre jeleztük a T. Ház elnökének, melyek azok a kérdések, amelyekben a döntéshozatal előtt szeretnénk az álláspontunkat kifejteni. Ezek: a gazdasági szabályozással (adórendszer, műszaki fejlesztési alapok) a privatizációval és az iparjogvédelemmel kapcsolatos törvények. Közöltük, segítséget is tudunk nyújtani a parlamenti bizottságoknak felelősségteljes munkájuk végzéséhez. Nem rajtunk múlott, hogy a dologból nem lett semmi az ígéreteken kívül.

A parlament döntéseit a neki felelős kormány készíti elő, majd vezérli a végrehajtást. Nagyra értékeljük a kormány összeomlást elhárító lépéseit, és támogatjuk minden törekvését, amely az alkotóerő kibontakozására irányul. Az elmúlt nyáron a gazdaság élénkítése tárgyában tettünk egy javaslatot. Ennek lényege, részesítsék adókedvezményben a magyar találmányt megvalósító tevékenységet. Javasoltuk, hogy tárgyaljunk a dolog részleteiről, együtt kialakítani a legjobb megoldást.

A parlament döntéseit a neki felelős kormány készíti elő, majd vezérli a végrehajtást. Nagyra értékeljük a kormány összeomlást elhárító lépéseit, és támogatjuk minden törekvését, amely az alkotóerő kibontakozására irányul. Az elmúlt nyáron a gazdaság élénkítése tárgyában tettünk egy javaslatot. Ennek lényege, részesítsék adókedvezményben a magyar találmányt megvalósító tevékenységet. Javasoltuk hogy tárgyaljunk a dolog részleteiről, együtt kialakítani a legjobb megoldást. A pénzügy illetékesei kezdetben hajlottak erre, de a javaslatot végül Botos Katalin, akkor pénzügyminisztériumi államtitkár elutasította anélkül, hogy tárgyaltunk volna róla. Reméljük ezt a gyakorlatot végleg a párttörténet(ek) lapjára tűzte a taxisblokád.

A pártok Tőlünk és a politikai mozgalmaktól függetlenül működnünk. Kapcsolatainknál a kölcsönösségre törekszünk, és az egyenlő elbánás elvét alkalmazzuk. Egyformán tájékoztattuk a hatokat megalakulásunkról. Az első közgyűlésünket meleg hangú levélben üdvözölte Antall József MDF elnök. Kapcsolatfelvétel végett a megválasztott vezetőségünk a parlamenti pártokhoz írásos javaslatot jutatott el. Majd ezt a pártokkal egy tárgyalássorozat követte. Ennek során legmesszebbre a Kisgazdapárttal jutottunk. Vállalták, hogy képviselő csoportjuk közvetíteni fogja a parlament felé egyesületünk véleményét és érdekeit. Végül is egy demokráciában így kell szolgálni a polgárokat.

Hetedik pártként emlegetik a sajtót. Velük is alakítgattuk kapcsolatainkat. Két sajtókonferenciát rendeztünk. A tömegtájékoztatás visszhangja megfelelő volt. Az írott és elektronikus sajtó munkatársai kezdik megismerni egyesületünket. Különösen kiemelendő a Nap TV és a TV2, valamint a Pesti Hírlap és a Magyar Nemzet reagálása dolgainkról.

A parlamenten kívül mozgalmak törekvéseinek, befolyásának megítélése nehéz. Szimpatizálunk minden olyan erővel, amely a demokráciánkat és a stabilitást szolgálja, valamint a polgárosodási folyamatok kibontakozásában érdekelt. Amennyiben a Polgári Mozgalom a Köztársaságért szerveződés bebizonyítja, képes összefogó keretet adni ezeknek a törekvéseknek, úgy szorosabbra fűzzük együttműködésünket.

 

TENNIVALÓINK

Egy polgári önszerveződés vagyunk a Feltalálók Céhe. A céh szó kettős-jelentésű, először a polgárosodás korában az egyforma-foglalkozású iparosok és kereskedők érdekvédelmi szervezetét takarta, majd a fogalom jelentése módosult, ma az azonos pályán működők közösségét, körét jelenti.

A polgárosodást nálunk a történelem mindig megzavarta, magunk is gyakorta ellene tettünk. Így a folyamatok elhúzódtak. A feladatunk adott: a polgárosodás kibontakoztatása, meggyorsítása. Mint mindenben, itt is alapvetően két megközelítés léteik: egy materialista és egy idealista. Saját dolgainkra alkalmazva az előző szerint a feltalálók minden jelenlegi baját megoldja az, ha a gazdasági élet megélénkül, kialakul a piac, visszaállnak a tőkés viszonyok. Akkor majd a „megvalósító” szó lesz az, aki a feltaláló után fut és nem fordítva. Minden áru, még a szellemi termék is értékén cserél gazdát. Közben a társadalomban a feltalálókról alkotott kép lassan átalakul, a társadalmi megbecsülés növekedni kezd. Tehát a matériák, az anyagi világ dolgainak rendbetételétől várható az ideák világának megváltozása.

Az idealista megközelítés fordítva indul el. A szellem világában kezdi működését. Esetünkben például felmutatja a kreativitás értékeit. Megkeresi azt a szellemet, amely az alkotás elősegítője és számba veszi a gátló és serkentő tényezőket. Felsorakoztatja az ész eszközeit, melyekkel a megoldás optimálisan elérhető. Az emberekben munkálkodó szellem azután hatni kezd az anyagi világra, amely hasznukra megváltozik.

 

Tisztelt Olvasó! Az eredmény a fontos, nem a megközelítés. A letűnt korszakban ez fordítva volt. Az ideológia volt a kötelező lényeg, aminek következménye egy több világháborúnyi kár.

Ma már szabadon választhatunk Arisztotelész és Platon között. A Vatikáni Múzeumban, amikor Raffaello Athéni iskola című stanzáját láttam, ott döbbentem rá igazán az elmúlt rendszer egyoldalú ostobaságára. A képen Platón égre mutató alakjának arca Leonardo da Vinci képmása. Raffaello tudta ő a legnagyobb feltaláló zseni, így őt választotta az idealizmus allegóriájának.

 

 

Próbálunk meg annyi év szellemi erőszakja után az „Athéni iskola” kis diákjai lenni. Nyitottak minden iránt és alkatunk, lelkiismeretünk szerint választani filozófiát. Mert valamilyen rendező elvre szükségünk van.

A feltalálók helyzetének jobbra fordulásánál az arisztotelészi megoldásra: a gazdasági fellendülésre várni nincs idő. Ezért próbáljunk meg a kihívásra idealista választ adni. Szerezzük vissza előbb a feltalálás társadalmi tekintélyét. Ehhez legelőször meg kell mutatnunk a társadalomnak gazdaságnak alkotásainkat és azon keresztül magunkat.

Mindezektől vezérelve hívunk mindenkit, feltalálót és leendő feltalálót, szabadalom tulajdonos állami vállalatot és magánvállalkozást, jöjjön el bemutatni a bejelentett vagy megadott szabadalmait, új műszaki alkotásait a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron rendezendő Magyar Találmányi Kiállításra. Ezt a kiállítást magunk szervezzük és bonyolítjuk le.

Ha Ön Kedves Olvasó, feltalálótársunk vagy tisztelt szabadalom-tulajdonos vállalkozik bemutatni alkotását, tulajdonát, megalapozhatja saját üzleti sikereit, de mindenképpen hozzájárul a legfontosabbhoz, az alkotóerő felszabadításához és kibontakoztatáshoz.