A HARMADIK MAGYAR FELTALÁLÓK NAPJA

 

ÜNNEPSÉG: 2011. június 16-án.

 

Videó-riportok

 

Első rész: megnyitás, második rész: köszöntők, harmadik rész: "A feltaláló és a munkahelyteremtés" Vedres András beszéde,
negyedik rész: kitüntetések, ötödik rész Horváth János professzor, a Magyar Országgyűlés korelnökének beszéde,

végül hatodik rész: Nagy Ferenc tudománytörténész gondolatai a feltalálók napján

 

 

 

Több országban már hosszú évtizedek óta megünnepelik a saját feltalálóik napját. A Magyar Feltalálók Egyesületének (MAFE) 2008. évi Közgyűlése közfelkiáltással elhatározta, hogy a „Magyar Feltalálók Napja” június 13-án legyen.

Azért esett e napra a választás, mert 1941. június 13-án jelentette be Szent-Györgyi Albert egyetemi tanár, Nobel díjas tudós, „Eljárás jól eltartható, nagy C-vitamintartalmú készítmények előállítására” című találmányát, amelyre a Magyar Szabadalmi Bíróság 133 789. számon 1947-ben szabadalmat adott. Ez a magyar szabadalom indította el e létfontos vitaminnak a gyógyszerré válását. Nincs ezen kívül még egy magyar szabadalom, amely ekkora hatású lett volna az innováció terén.

Szent-Györgyi Albert életéről és munkásságáról > > > itt olvashat.

Az első megünneplés 2009-ben volt Budapesten > > > beszámoló itt.  Második alkalommal a kék Duna hullámain hajókázva rendeztük meg ünnepünket > > > beszámoló itt

 

Beszámoló

A "Magyar Feltalálók Napja" ünnepi rendezvényt az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar épületében tartottuk meg:

2011. június 16-án (csütörtökön) 9:30–12:00 óra között Budapesten, a VIII. kerület, Népszínház utca. 8. szám alatt.

 

A Magyar Feltalálók Napja, amely június tizenharmadika, ebben az évben Pünkösd hétfőre esett, ezért rendeztük meg az ünneplést három nappal később, június tizenhatodikán.

Különleges aktualitást kölcsönzött az eseménynek, hogy Szent-Györgyi Albert 70 éve adta be a C-vitamin gyártásra vonatkozó szabadalmát, és idén 25 éve, 1986. október 22-én hunyt el. Továbbá 1961. decemberében, vagyis 50 éve vette át Békésy György, és 1971-ben, 40 éve Gábor Dénes a Nobel-díjat. Ezért ez az ünnep egyben tisztelgés volt a Nobel-díjas géniuszaink előtt.

Az ünnepség rendezője volt dr. Nagy Ferenc tagtársunk, a MAFE 2010-évi Közgyűlésének határozata alapján, házigazdánk pedig az Óbudai Egyetem volt.

Az esemény rendezésénél a közreműködők az alábbiak voltak:

  • Bay Zoltán Tudomány- és Technikatörténeti Alapítvány,

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK,

  • Gépipari Tudományos Egyesület (a Magyar Mérnök Egyesület jogutódja)

  • Wikimédia Magyarország Egyesület.

 

A helyszín: a "Bánki"

Ez évben az ünnepség helyszíne szimbolikus, mert az a hazai műszaki alkotómunka egyik fellegvára.

A Népszínház utcai iskola története 1879-től, a Budapesti Állami Közép-Ipartanoda alapításától íródik. A kiegyezést követő ipari és gazdasági fellendülés igényelte a középszintű szakembergárda nevelését, művezetők képzését. Ugyancsak időszerűvé vált az iparosok továbbképzése. E kettős célt szolgálta a Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter által létesített Budapesti Állami Közép-Ipartanoda, mely 1898-tól Magyar Királyi Állami Felső-ipariskolaként működött.
A legendás hírű Felsőipariskola, a Technológia, - ahogy nemzetközileg is ismertté vált - a magas színvonalú elméleti és gyakorlati képzés összhangjának megteremtésével adott példát az utódoknak. Hauszman Alajos által tervezett, a Pesti Napló Krónikása szerint "a magyar iparügy palotá"-jának nevezett épületben a korszak legkiválóbb tanárai adták át tudásukat a fiataloknak, közöttük is kiemelkedett Petrik Lajos, Jalsoviczky Géza, Edvi Illés Aladár, Faragó Ödön, Lencz Ödön, Arany Dániel személye, hogy csak a legfontosabbakat említsük.
Az iskola első igazgatója Hegedűs Károly volt. A tanítványok közül világhírre tett szert Galamb József a FORD T autómodell tervezője.
Nagy megtiszteltetés volt, hogy az iskola nagy sikerrel ("grand prix" díjat nyert) vett részt 1900-as párizsi világkiállításon. Hasonlóan kiemelkedő siker jellemezte az iskola tanárainak, szakoktatóinak közreműködését az 1906-os milánói világkiállítás megrendezésében és a kiállítási tárgyak elkészítésében.
A századforduló utáni években - talán éppen az elért eredmények hatására - rohamosan növekedett a jelentkezők és a felvételt nyert és a végzett tanulók száma.
Szomorú hivatást vállalt magára felsőipariskola 1914. és 1916. között. A háborús események következményeként az intézet gépészeti műhelyei bekapcsolódtak a hadiszolgálatba, a hadsereg számára lövedéket termeltek.
AZ 1929-es nagy gazdasági világválság az iskolára is nagymértékben kihatott. Óriási anyagi gondok között, adományok segítségével folyt az oktatás tovább. A lassan megindulni látszó fejlődést félbeszakította az újabb háború.
A II. világháborút követő oktatási reformok eredményeképpen az iskola gépipari középiskolaként végzett oktató-nevelő tevékenységet. Az iskola az alapításának 75. évfordulóján az intézmény ünnepélyes keretek között vette fel a XX. század egyik legkiemelkedőbb hazai gépészmérnöke, a József Műegyetem nemzetközi hírű professzora Bánki Donát nevét. Az intézmény oktatói és hallgatói mindig büszkén vallották magukat ezen alkotó műhely aktív szereplőinek, s terjesztették az iskola jó hírét határainkon belül és kívül, a nagyvilágban.
Az 1969-es főiskolai rangot adományozó törvényerejű rendelet értelmében a főiskola feladata: a gépipari gyártás műszaki előkészítésének, a gyártási folyamatok tervezésének, az egyszerűbb gyártóeszközök tervezésének és gyártásának, a gyártó-szerelő üzemek és gépi berendezései üzemeltetésének irányítására alkalmas műszaki szakemberek képzése. Az intézmény 1991-től - a képzési profil szélesítésével - a nevét Bánki Donát Műszaki Főiskolává módosította, s a kor igényeihez igazodó szakok indításával, a tantervek folyamatos korszerűsítésével biztosítja, hogy a mérnökök széles szakmai tájékozottsággal, korszerű ismeretekkel rendelkezzenek.
Az Országgyűlés a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról hozott 1999. évi LII. törvényének megfelelően  2000. január 1-jével megalakult a Budapesti Műszaki Főiskola.
 A BÁNKI a Budapesti Műszaki Főiskola Gépészmérnöki Főiskolai Karaként hét éven keresztül képezte a tanulni vágyó fiatalokat a gazdaság sok szereplője számára.
A feladatok és a képzési rendszer változását követve 2007. január 1-vel a kar neve: Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar lett.
A MAB 2009-ben akkreditálta a Budapesti Műszaki Főiskola Alkalmazott Informatikai Doktori Iskoláját, ezzel főiskolánk teljesítette az egyetemmé válás utolsó feltételét is, így az Országgyűlés határozata alapján 2010. január 1-től Óbudai Egyetem néven dolgozik tovább.

Megközelítés: a "Blaha Lujza tér" M2 metrómegállótól 50 méterre van az épület, a József kőrút és Népszínház utca sarkán.

 

 

 

2011. június 16-án csütörtökön reggel a Bánk Donát tanteremet a feltalálók zsúfolásig megtöltötték. A program az alábbi volt:

09:30 óra              Szántay Csaba MAFE elnök megnyitója

09:40 óra              Üzenetek, köszöntők:

Horváth Sándor dékán (Óbudai Egyetem) - a házigazda köszöntője

Mészáros György elnök (Nemzeti Innovációs Hivatal)  - köszöntő

Vedres András elnök (IFIA)  - köszöntő

Bendzsel Miklós elnök (Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) - üzenet

Gervai Péter elnök (Wikimédia Magyarország Egyesület)  - köszöntő

Borbás Lajos főtitkár (Gépipari Tudományos Egyesület,  BME professzor)  - köszöntő

Horváth János professzor (az Országgyűlés korelnöke)  - köszöntő

Nagy Ferenc elnök (Bay Zoltán Tudomány- és Technikatörténeti Alapítvány)  - köszöntő

 

10:40  óra            Vedres András főtitkár (MAFE): Szent-Györgyi Albert és a munkahelyteremtő magyar feltalálók 

11:00  óra            Gáti József kancellár (Óbudai Egyetem): A Magyar Királyi Állami Felső-ipariskola innovatív tanárai és diákjai

11:15  óra            Kitüntetések, díjak átadása

AGRO ARCA (Slatina) plakett: Árendás Csaba: Szőlő ültetvények védelme és Raisz Iván: Műtrágya fatüzeléses erőművek hamujából

AGRO ARCA Nagydíj: Farkas Gusztáv: Nádszövő gép

 

Nemzetközi Feltaláló Lovagrend - Lovagi fokozat (87.): Dancsi Lajos 80 szabadalmaztatott találmány megalkotásáért

 

Árpád Bogsch Memory Medal/Bogsch Árpád Emlékérem: Vékás Gusztávnak  a hazai iparjogvédelem terén kifejtett munkásságáért és a feltalálás támogatásáért

11:30  óra            Messik Miklós elnök (Magyar Emlékekért a Világban Egyesület): Jendrassik György londoni sírjánál - beszámoló és "Erkel-emlékek nyomában" c. kiállítás bemutatása

12:00  óra            Zárszó

 

Az ünnepség után megkoszorúzzuk a MAFE emléktábláját, melyet újraalakulásunk helyszínén helyeztünk el  (Budapest, X. Gyömrői út 19-21, - Richter Gedeon Nyrt. főépületének utcai falán)
és megemlékezzünk az elhunyt magyar feltalálókról. 

 

 

Képriport

 

 

 

Mészáros György elnök (Nemzeti Innovációs Hivatal) köszöntést mond

 

 

 

Dancsi Lajos a Feltalálók Nemzetközi Lovagrendjének új magyar tagja

 

 

 

Horváth János beszéde

 

 

 

MAFE emléktáblánál Gágyor János és Vedres András helyezte el koszorúnkat

 

"Nekünk magyaroknak az a legfőbb bajunk a világban, hogy rólunk mást alig tudnak, mint hogy militaristák vagyunk és hogy itt terem a csikós, a csárda, a betyár és a gulyás. Ezen nincs sok tisztelni vagy megbecsülni való...” - írta Szent-Györgyi Albert nyílt levelében több mint fél évszázada, és azt tartotta kívánatosnak, ha minden erőnket az „alkotó, építő munkára fordítjuk és a kultúra terén próbálunk erősek lenni."