Új lehetôség Fitopatogén baktériumok okozta veszteségek megelôzésére
Detre Tamás1,
Komáromi István1, Oros Gyula2, Rejtô Lajos1 és
Szegô András1
1Vet-Pharma Kft., 1225
Budapest - Nagytétény Bányalég u. 2.
2MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 1525 Budapest 114.
Pf. 102.
A korábban elsôsorban
állatgyógyászatban használatos furazolidon jelentôs mértékben és szelektív
módon gátolja a fitopatogén Erwinia
és Xanthomonas fajokat (MIC < 25 mg/L). Különös elônye, hogy hatékony a
streptomycin-ellenálló törzsek ellen is. Benzimidazol származékokkal szinergetikus
módon hat több növényi kórokozóra, azaz gombák (Cytospora, Fusarium, Helminthosporium)
és baktériumok (Erwinia, Xanthomonas) esetében egyaránt hatásnövekedés
áll elô, a fitotoxicitás csökkenése mellett. Modellkísérletekben kimutattuk,
hogy az ilyen keverékekkel szemben a rezisztencia keletkezésének gyakorisága
(f) nagyon alacsony (f < 10-9), így ezen készítmények várható piaci élettartama jelentôsen meghaladhatja
az antibiotikumokét (f=10-5-10-6).
Az optimizált keverék hatékonysága eléri a benomilét, illetve a
sztreptomicinét.
Bevezetés
Az ember, az állatok és
a növények egészégét veszélyeztetô tényezôk között nagy jelentôségû, a
különbözô rendszertani helyzetû baktériumok által okozott megbetegedések
leküzdésében áttörést jelentett az antibiotikumok felfedezése és felhasználása.
Azonban a szerzett antibiotikum rezisztencia megjelenése a kórokozó baktériumok
populációiban eleinte lokálisan, azonban ma már világszerte növekvô gondot
okoz, és számos, korábban nagyhatású antibiotikum gyakorlatból történô
kiszorulásához vezetett. A megvédendô szervezetek között a növények sajátos helyet foglalnak
el, részben a helyhez kötött életmód és a talaj, mint élô közeg miatt. Az
iparszerû termesztési módok általánossá válása elôtt a széles
hatásspektrumú csávázószerek (higany, réz, fémorganikus komplexek) a maggal
terjedô baktériumokat eliminálták, és a hagyományos vetésforgók alkalmazása
biztosította a talajok kórokozó mentesítését. Az antibiotikumokhoz hasonlóan a
növényvédôszerek újabb nemzedékei elôdeiknél lényegesen szûkebb hatásspektrummal
rendelkeznek (Lyr, 1987), illetve ugyancsak az antibiotikumokhoz hasonlóan
velük szemben is gyorsan ellenállóság alakul ki a célbavett kórokozók populációiban
(Dekker, 1987), ami esetenként egy adott készítmény teljes hatásvesztéséhez
vezet (1. táblázat).
1.
táblázat Hatékonyság változás a
szerzett ellenállóság következtében. |
|||||
Növény: alma |
Minimális gátló
koncentrációk (MIC mg/L) |
||||
|
Kórokozó |
Betegség |
KF 73 40 fwc |
Sztreptomycin |
Benomyl |
Erwinia amylovora |
hajtásszáradás |
2 |
2 |
>100 |
|
E. amylovora (ATCC 15580-bôl)a |
2 |
>100 |
>100 |
||
Botrytis cinerea - Wb |
gyümölcs |
1 |
>100 |
0.5 |
|
|
B. cinerea - R |
rothadás |
5 |
>100 |
>100 |
Venturia inaequalis - W varasodás |
0.2 |
>100 |
1 |
||
|
V. inaequalis - R |
|
1 |
>100 |
>100 |
a= laboratóriumi spontán mutáns, b=W - benomil érzékeny,
R - benomil ellenálló, c=
KF 73 40 fw, furazolidon és karbendazim hatóanyagokat 3+7 arányban tartalmazó
készítmény. |
A növénykórokozó baktériumok terjedésének fentiek
mellett a hagyományos vetésforgó elhagyása, a magashozamú fajták bevezetése és
a monopolizált vetômagforgalmazás, a karantén szabályok semmibevétele
ugyancsak kedvez. A gomba- és a vírusok okozta növénybetegségek számosságukat
tekintve megelôzik baktériumok által kiváltottakat (2. táblázat), és utóbbiak
nem is okoznak olyan méretû veszteségeket, mint például a lisztharmatok, rozsdák vagy
peronoszpórák. Néhány esetben azonban (alma és citrus félék, rizs,
tárolt burgonya) a baktériumfertôzések (Erwinia,
Xanthomonas) katasztrófális
veszteségeket okozhatnak.
2.
táblázat Fôbb termeszetett növények
betegségei kórokozó csoportok szerint.a |
|||
Növény
|
Gomba |
Vírus |
Baktérium |
Búza
|
43 |
31 |
5 |
Rizs
|
35 |
16 |
8 |
Kukorica |
65 |
13 |
8 |
Burgonya
|
37 |
24 |
6 |
Szója
|
40 |
18 |
7 |
Alma |
71 |
12 |
6 |
a= APS Disease Compendium
szerint számolva. |
A növénykórokozó baktériumok elleni védekezés nem
megoldott. Sajnos egyértelmûen bebizonyosodott, hogy az
antibiotikumok agronómiai célú felhasználása során a rezisztencia gyorsan
kialakul (Manulis és tsai, 1998; Knudsen, 2001; Sholberg és tsai, 2001),
illetve az eközben keletkezett rezisztens törzsek az emberre nézve is
különösen veszélyesek (Palmer és tsai, 1997; Smalla és tsai, 2001), a növényi
bakteriózisok leküzdésére más, új hatásmódú vegyületeket kell keresni.
Random screening során
derítettük ki, hogy az aromás gyûrûn nitro-csoportot hordozó
vegyületek között kiváló baktericid
hatásúak is elôfordulnak. Jelen
közleményünkben a furazolidon (1. ábra) agrotechnikai felhasználhatóságáról
számolunk be.
Anyag és módszerek
A felhasznált hatóanyagok és egyéb vegyületek
kereskedelmi forgalomból származnak.
A furazolidon
gyógyszerkönyvi minõségû volt. A karbendazimot a technikai hatóanyagból
kétszeri átkristályosítással nyertük ki.
A KF-73 40 fw a Vet-Pharma készítménye.
Furazolidon |
Karbendazim |
1.ábra A szinergetikusan együttható vegyületek
szerkezete. |
Más közleményeinkben (Oros, Szôgyi és Cserháti,
1986; Matolcsy és tsai. 1994; Oros, Ujváry és Nachman, 1999; Oros és Ujváry
1999; Oros, Cserháti és Forgacs , 2001)
részletesen ismertettük az alkalmazott módszereket (táptalajok, felhasználási
módok és eredmények értékelése, stb), illetve a vizsgált törzseket. Az
esetleges eltéréseket az adattáblázatoknál közüljük.
Eredmények és megvitatásuk
Az elôzetes
szûrôvizsgálatok során többszáz vegyület 25 baktérium és 45 mikrogomba
fajra gyakorolt hatását tanulmányoztuk. Az eredmények ismertetése meghaladja e
dolgozat kereteit. A vegyületek közül hatékonyságukkal és széles
hatásspektrumukkal kitûntek a nitro-csoportot tartalmazó különbözô
származékok. Sajnos, többségük terapeutikus értékét illetve felhasználhatóságát
fitotoxikus hatásuk, vagy gyors lebomlásuk csökkenti, továbbá hatásspektrumuk
túlságosan széles, és erôsen toxikus metabolitok keletkezése sem zárható ki a
molekulák lebomlási módjainak ismeretében. Tekintettel arra, hogy a
természetben, így a növényvédelmi célú alkalmazás területén is elôforduló mikroorganizmusok
többsége hasznos szervezet, és csak csekély részük okoz terméskieséshez
vezetô megbetegedéseket, a gátlóhatás szelektivitásának magas foka alapvetô követelmény.
Továbbá a megvédendô növény, illetve kórokozója között is jelentôs érzékenységbeli
különbségnek kell fennállnia elôbbi javára (terapeutikus index<5). A fenti megfontolások figyelembevételével
szûrtük ki a korábban elsôsorban állatgyógyászatban használatos nitrofurán
származékokat (ND), melyek szelektív
módon és jelentôs mértékben gátolták a fitopatogén Erwinia és Xanthomonas
fajokat (MIC < 25 mg/L). Az alkil-nitro származékok (bronopol,
fenitropan) hatásspektruma elôbbiekhez képest szélesebb, vagy jelentéktelen
baktericid hatásuk van (nitrothal-i-propil).
Az aromás nitro-vegyületek között jelentôs mikrobicid hatással rendelkezôk
vannak, azonban terapeutikus értékük alacsony a gazdanövények érzékenysége
miatt (Dinoseb). A dinocap in vitro
ugyancsak hatékony volt, azonban hatása in
vivo elmaradt a várttól, vélhetôen gyors metabolizálódása miatt. Egy
agrobaktericid esetében kívánatos, ha mennyisége a kijuttatás helyén legalább
10 napon keresztül nem csökken a terapeutikus szint alá. Fenti feltételeknek a
vizsgált 17 nitro-származék közül csak a furazolidon és a nitrofurantoin felel meg. További elônyként jelentkezik,
hogy a ND-származékok és a baktérium sejthártyák proton-pumpáját szelektíven
bénító benzimidazol-származékok (Sachs, 1997) szinergetikus módon hatnak több
növényi kórokozóra (3. táblázat).
3. táblázat A karbendazim hatása a
furazolidon antibakteriális hatásspektrumára. |
||||
|
Minimális gátló koncentráció (mg/L) |
|||
Baktériumok |
Sztrepomicin |
KF73 |
Furazolidon |
HgCl2 |
Patogén |
|
|
|
|
Agrobacterium tumefaciens |
2-4 |
1-2 |
2-4 |
1-2 |
Erwinia amylovora |
1-2 |
0.5-1 |
4-8 |
4-8 |
E. carotovora |
2-4 |
0.13-0.25 |
1-2 |
1-2 |
Xanthomonas malvacearum |
1-2 |
1-2 |
4-8 |
0.5-1 |
Corynebacterium michiganense |
0.5-1 |
0.13-0.25 |
0.5-1 |
0.5-1 |
Szaprofiton |
|
|
|
|
Erwinia herbicola |
2-4 |
>100 |
>100 |
1-2 |
Pseudomonas fluorescens |
4-8 |
>100 |
>100 |
2-4 |
Szimbiont |
|
|
|
|
Rhizobium trifolii |
0.5-1 |
>100 |
>100 |
2-4 |
A karbendazim 500 mg/L koncentrációban sem
gátolta a vizsgált fajokat. |
Az optimizált keverék
hatékonysága eléri a sztreptomicinét és a higanykloridét. Elônye azonban, hogy
nem gátolja a fitoszférában jelentôs
antagonista szerepet játszó E. herbicola
és P. fluorescens szaprofiton
baktériumokat (Nuclo és tsai, 1998), illetve a szimbiont nitrogénkötô Rhizobiumot. Különös elônyként jelentkezik,
hogy a furazolidon tartalmú készítmények streptomycin-ellenálló törzsek ellen
is jól hatottak (1. táblázat). Modellkísérletekben kimutattuk, hogy a
furazolidon-rezisztencia keletkezésének gyakorisága nagyon alacsony (< 10-9), azaz a ND tartalmú mikrobicid
készítmény várható piaci élettartama jelentôsen meghaladja az antibiotikumokét.
Csávázószerként
alkalmazva a keverék hatékonysága és hatástartóssága megfelelônek bizonyult a
rizs maggal terjedô baktériumos hervadása ellen (4. táblázat).
4.
táblázat Rizs bakteriumos hervadása elleni hatás |
|||||
Kezelések |
Dózis (g h.-a. per t) |
|
|||
No. |
Vegyületekb |
300a |
700 |
1000 |
|
1 |
Furazolidon
|
29 |
43 |
71 |
|
2 |
Karbendazim |
0 |
0 |
21 |
|
|
1+2 (3:7) |
43 |
61 |
96 |
|
Az azonos módon készített szerformákkal csávázott rizsmagvakat nedves perlitben csíráztattuk, és a koleoptil kitôrése elôtt megfertôztük a csírahüvelyeket távolkeleti rizsmintából izolált Xanthomonas oryzae baktériummal. A koleoptil kifejlôdését követôen értékeltük a kezelések hatását összeszámolva az egészséges növényeket, és a fertôzésmentes kezeletlen kontrollhoz viszonyítva számítottuk ki a vegyületek csírapusztulásgátló hatását a következô képlet segítségével: Gátló hatás (%)=100´( Xi-B)/(K-B); ahol Xi= egészséges növények száma az I vegyülettel kezelt állományban, B=egészséges növények száma a kezeletlen magvakból kelt és mesterségesen fertôzött állományban, K= a kezeletlen magvakból kelt és mesterségesen nem fertôzött állományban. |
A fitopatogén gombák
ellen önmagában a furazolidon gyenge hatású, azonban a karbendazimmal
szinergetikus keveréket alkot. Ez a hatásnövekedés tartós, és jelentkezik a
nekrotróf Fusarium és a biotróf,
obligát parazita lisztharmat ellen is (5. táblázat).
|
5.
táblázat Búza kórokozók elleni hatékonyság vizsgálata |
||||||
Kezelés |
Fertôzöttség gátlása (%) |
Csírázó- |
|
||||
|
|
Dózis |
Erysiphe |
Fusarium |
képesség |
|
|
No. |
Vegyület |
g h.a./ha |
levélen |
magvakon |
% |
|
|
1 |
Kontroll |
--- |
--- |
--- |
24 |
|
|
2 |
Furazolidon |
400 |
35 |
10 |
46 |
|
|
3 |
Karbendazim |
350 |
82 |
15 |
55 |
|
|
4 |
Benomil |
350 |
98 |
18 |
71 |
|
|
7 |
3+2
(7:3) |
1000 |
98 |
40 |
74 |
|
|
|
LSD
5% |
|
11 |
8 |
6 |
|
|
|
A
táblázat szerinti hatóanyagokat tartalmazó készítmények megfelelô mennyiségét
500 liter vízben elkevertük. A preventív permetezéseket a szokásos módon virágzás
(a kalászok megjelenése) kezdetekor, a provokációs Fusarium fertôzést a permetezést követô második napon végeztük. A
kezelést követô hatodik napon értékeltük a lisztharmat fertôzöttséget a
zászlóleveleken. A
magvak Fusarium fertôzöttségét a
betakarítást követôen, csírázóképességüket pedig 3 hónapos raktári tárolást
követôen értékeltük. Az eredményeket százalékos értékben közöljük. A kezeletlen (kontroll) növények lisztharmat, illetve Fusarium fertôzöttsége 67 ill. 95 %. volt |
||||||
Különféle kórokozók
ellen a karbendazim és a furazolidon eltérô arányú keverékei mutatnak optimális
hatást (2. ábra), így az Eukaryota gombák ellen a maximális hatásnövekedés a
karbendazim, míg a prokaryoták ellen a furazolindon túlsúlyával érhetô el.
|
|
2. ábra Karbendazim és furazolidon
együtthatása fonalasgombák és baktériumok
növekedésének gátlásában. A gombákra gyakorolt hatás (telepátmérô
növekedésének gátlása) 10 mg/L hatóanyag koncentrációt tartalmazó
burgonya/maláta táptalajon mértük. A baktériumok elleni hatást Potency Mapping eljárással számítottuk
ki (Lewi, 1976) 25 faj érzékenységét figyelembe véve. |
Hasonló, bár fajonként
eltérô mértékû hatásnövekedés mutatható ki más gombák (pl. Cytospora, Fusarium Ustilago) esetében is,
a baktériumok körében azonban csak az Erwinia
és a Xanthomonas nemzetség fajainak
érzékenysége fokozottabb a F+K keverék iránt. A fitotoxicitást az ajánlott
dózisokban alkalmazva (0.2-1 kg h.a./ha) nem tapasztaltunk.
Összegezve az elsôdleges
hatásvizsgálatok ereményeit, megállapítottuk, hogy:
A baktérium nemzetségek
érzékenysége Erwinia > Xanthomonas > Agrobacterium
> Pseudomonas > Corynebacterium sorrendben változik, s
az elsô két esetben a nitrofurán származékok hatékonysága növényvédelmi
alkalmazás szempontjából is kielégítô.
A furazolidon és a
karbendazim szinergetikus módon hat a növénykórokozó baktériumokra és fonalas
gombákra egyaránt. A szinergizmus mértéke miatt e két hatóanyag optimalizált
keverékét tartalmazó készítmény hatékonysága eléri a sztreptomicin illetve
benomil tartalmúakét.
Az új,
furazolidon+karbendazim tartalmú készítmény használatát elsôsorban bakteriumok
okozta károk megelôzésére javasoljuk; gabonafélékben (Xanthomonas),
burgonyában (Erwinia) és almában (Erwina).
Irodalom
Dekker J. (1987): Development of resistance
to modern fungicides and strategies for its avoidance. In: Modern selective fungicides. Ed.: H. Lyr, Gustav Fisher Verlag,
Jena, pp. 13-22
Knudsen K.E.B. (2001): Development of
antibiotic resistance and options to replace antimicrobials in animal diets. Proceedings of The Nutrition Society, 60
(3): 291-299.
Lewi P.J. (1976): Spectral mapping, a
technique for classifying biological activity profiles of chemical compounds. Arzneimittel-Forschung. 26:1295-1300.
Lyr H. (1987): Selectivity in modern
fungicides and its basis. In: Modern
selective fungicides. Ed.: H. Lyr, Gustav Fisher Verlag, Jena, pp. 23-38.
Manulis S., Zutra D., Kleitman F., Dror O.,
David I., Zilberstaine M. and Shabi E. (1998): Distribution of streptomycin-resistant
strains of Erwinia amylovora in
Israel and occurrence of blossom blight in the autumn. Phytoparasitica, 26:
223-230.
Matolcsy G., Oros G., Kômíves T. and
Andriska V. (1994): A family of new, non-ETU generating dithiocarbamate
microbicides. In: Brighton Crop
Protection Conference - Pests and Diseases, 1994. vol.2. pp. 633-540.
Nuclo R.L., Johnson K.B., Stockwell V.O. and
Sugar D. (1998): Secondary colonization of pear blossoms by two bacterial
antagonists of the fire blight pathogen. Plant
Disease, 82 (6): 661-668
Oros G.,
Cserhati T. and Forgacs E. (2001): Strength and selectivity of the
fungicidal effect of diazobenzene dyes.
Fresenius Environmental Bulletin,
10:319-322.
Oros G., Szôgy M., Cserháti T. (1986):
Effect of some new crown ethers on plant related bacteria and their possible
mode of action. Acta Microbiologica
Hungarica, 33:117-123.
Oros, G. and Ujváry I. (1999): Botanical
fungicides: natural and semi-synthetic ceveratrum alkaloids. Pesticide Science, 55:253-264.
Oros, G., Ujváry I. and Nachman R. (1999):
Antimicrobial properties of o-carboranyl alanine. Amino Acids, 17:357-368.
Palmer E.L., Teviotdale B.L., Jones A.L.
(1997): A relative of the broad-host-range plasmid RSF1010 detected in Erwinia amylovora. Applied and Environmental Microbiology, 63: 4604-4607.
Sachs G. (1997): Proton Pump Inhibitors and
Acid-Related Diseases. Pharmacotherapy,
17:22-37
Sholberg P.L., Bedford K.E., Haag P. and
Randall P. (2001): Survey of Erwinia
amylovora isolates from British Columbia for resistance to bactericides and
virulence on apple. Canadian Journal of
Plant Pathology, 23: 60-67.
Smalla K., Heuer H., Gotz A., Niemeyer D.,
Krogerrecklenfort E. and Tietze E. (2000): Exogenous isolation of antibiotic
resistance plasmids from piggery manure slurries reveals a high prevalence and
diversity of IncQ-like plasmids. Applied
and Environmental Microbiology,
66:4854.
New possibilites to combat yield losses caused by plant associated bacteria
Detre
T1, Komáromi I.1, Oros G.2, Rejtô L.1
and Szegô A.1
1Vet-Pharma Kft., 1225
Budapest - Nagytétény Bányalég u. 2.
2MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, 1525 Budapest 114.
Pf. 102.
The nitrofuran
derivative furazolidone, formerly used in veterinary, significantly and
selectively inhibits phytopathogenic Erwinia
and Xanthomonas species (MIC < 25 mg/L). Antimicrobial activity of its synergetic
mixtures with benzimidazole derivatives surpass benomyl and streptomycin
against fungi (Cytospora, Fusarium, Helminthosporium and Ustilago) as well as bacteria (Erwinia, Xanthomonas). The optimized mixtures efficiently inhibit
streptomycin tolerant bacteria, the probability (f) of the appearance of
strains with acquired resistance is low (f <
10-9).