MAFE állásfoglalás a Paksi Atomerőmű bővítéséről

Az 1989-ben megalapított Magyar Feltalálók Egyesülete a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatban a huszonnegyedik közgyűlésén az alábbi állásfoglalást hozta.

A magyar feltalálók közössége, melynek tagjai a jövő technológiájának kialakításán munkálkodnak, szakmai és erkölcsi kötelességének tartja kinyilvánítani, hogy a Paksi Atomerőmű bővítéséről hozott 2014. évi II. törvény módosításra szorul, mert általa elkötelezzük magunkat egy mára már elavult nukleáris technológia mellett, elszenvedve annak összes hátrányát.

A törvényben meghatározott bővítés 1964-ben feltalált, úgynevezett második generációs, vízhűtéses vízmoderátoros, VVER típusú reaktorok beépítésével fog megvalósulni. Ezek az elektromos energiát alacsony hatásfokkal, és a nukleáris fűtőanyagot pazarló módon termelik. Ráadásul a kiégett sugárzó elemek újrafeldolgozása idegen-függőséget és költséges tárolást jelent.

Az atomreaktorok legkorszerűbb, negyedik generációs változata, a gyorsneutronos reaktor, a tervezett erőmű hatásfokához képes közel kétszer gazdaságosabban működik. Az ilyen reaktor nukleáris fűtőelemei gyakorlatilag nem merülnek ki, tehát nem szükséges újrafeldolgozás és atomtemetőben való tárolás. Ezek az atomerőművek adott esetben képesek magas hőmérsékletet szolgáltatni, ami például lehetővé teszi vízből hidrogén gazdaságos előállítását. Jelenleg három lehetőség kínálkozik számunkra a gyorsneutronos nukleáris technológia megvalósítására. A tervezett bővítést végző orosz állami cég már képes negyedik generációs reaktort építeni. Kína hasonlóan rendelkezik ezzel a tudással. Az Európai Unió háromféle negyedik generációs reaktorprojektet indított, amelyből az egyiket a visegrádi országok hajtják végre. Tehát lenne miből választani, hogy a paksi reaktorok leváltására az atomerőművek legkorszerűbb változata épüljön fel.

Az elmúlt században a kőolajszármazékok lettek az energiahordozók. A kőolaj- és földgázkészletek vészes fogyása miatt új energiahordozóra van szükség. Oláh György Nobel díjas tudós-feltaláló fogalmazta meg, hogy a metanol lesz ez az új energiahordozó, és a metanolgazdaság következik az olajkor után. Elképzelése beigazolódik. A metanol helyettesítheti a gépjárművek motorjainak jelenlegi üzemanyagát, üzemanyagcellában elégetve közvetlen villanyáram termelésre is alkalmas, és belőle sok-sok ezer anyag szintetizálható, ugyanúgy, mint a kőolajszármazékokból. Oláh György elképzelésének az előbbi lehetőségeken túl a legfontosabb része az, hogy az új energiahordozó a klímaváltozás egyik okaként megjelölt széndioxidból állítható elő, csökkentve annak mennyiségét a légkörben.

Ugyanis a metanol leggazdaságosabb termelése hidrogén és széndioxid reakciójával történik. Ha rendelkeznénk gyorsneutronos, magas hőmérsékletet adó atomreaktorral, akkor vízből tudnánk hidrogént előállítani. A másik komponens, a széndioxid-gáz, a magyar föld méhében jelentős mennyiségben, és igen tiszta állapotban fordul elő. Ez helyzeti előnyt ad számunkra a metanolgazdaságra történő átálláskor. A könnyen hozzáférhető széndioxid vagyonunkból, és az atomenergia felhasználásával termelt hidrogénből, az új korszak energiahordozóját a legolcsóbban gyárthatnánk a világon. Mindezek hatására metanol-előállító nagyhatalommá válhatnánk. Hamar meggazdagodnánk, hasonlóan, mint a jelenlegi olajsejkségek tették egykoron. Így az új atomerőmű felépítésére felvett hatalmas kölcsönt könnyedén vissza tudnánk fizetni.

Reméljük, hogy majd az új országgyűlési képviselőink módosítják a 2014. évi II. törvényt, úgy, hogy a legkorszerűbb technológián alapuló atomerőmű épüljön fel, lehetőséget adva ezzel országunknak a metanolgazdaságban élre kerülni.

Budapest, 2014. február 27.