Egy alternatív új Széchenyi terv

Készítette Vedres András a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára és a Feltalálók Egyesületei Nemzetközi Szövetségének elnöke

I./ Az Új Széchenyi terv általános célja

A Terv célja Magyarország talpra állásának és felemelkedésének elősegítése elsősorban iránymutatás és különösen a hazai gazdaság szereplőinek állami támogatása által, hogy az ország polgárai hiányt ne szenvedjenek anyagi javakban, energiában, biztosítva legyen számukra munkalehetőség és jó egészség.

II./ A támogatás alanyai

Magyarországon életvitelszerűen élő magánszemélyek és itt működő társaságok, elsősorban kis és közepes vállalkozások beleértve a mezőgazdaságban a gazdákat valamint a kutatóhelyeket (egyetemek, intézetek stb.).

Megjegyzés: Az nem kikötés, hogy a támogatás alanya magyar legyen, tehát a Terv nem sérti az Európai Uniónak a támogatásokra vonatkozó általános követelményét.

III./ A támogatás tárgya (alapelvek és irányok)

A nagyvilágban mindenhol igaz, hogy nincs prosperitás innováció nélkül. Viszont nincs innováció találmányok és szerzői művek nélkül, de nem is születhetnek meg találmányok és szerzői művek alkotó emberek, feltalálók és szerzők nélkül.

Magyarország legjelentősebb, kiapadhatatlan erőforrása polgárainak alkotóképessége és munkája. Fejlesztéspolitikánk alapja és iránya ez a forrás kell, hogy legyen. A támogatás nyújtásának két alapelve és egyben feltétele az alkotó munkával kapcsolatos.

Az első támogatási alapelv:

Az Új Széchenyi Terv olyan projekteket támogat, amelyekben valamilyen olyan alkotás hasznosul, amelyre a vonatkozó szellemi tulajdon ebben az évszázadban jött létre.

Az általánosan megkövetelendő első támogatási alapfeltétel tehát újonnan létrehozott (egy évtizednél nem régebbi) szellemi tulajdon megléte, ami nevesítve a következőket jelenti:

·        Találmány illetve ezzel egyenértékűen használati minta, valamint a legújabb iparjogvédelmi kategória, a számítógéppel megvalósított találmány (computer implemented invention)

·        új forma (design),

·        új növényfajta,

·        új szerzői mű (írott- képzőművészeti-, film- és videó alkotás, zenei mű, táncjáték számítógépprogram stb.), kulturális innováció, valamint

·        hungarikum minősítés.

Tehát az Új Széchenyi Terv lényegében és általánosságban együtt támogatja az invenciót és az innovációt.

Az általánosan megkövetelendő támogatási feltétel teljesülése automatikusan gondoskodik arról, hogy csak újdonság kapjon állami segítséget, és olyan innovációs tevékenység legyen támogatott, amely során a létrehozott terméket vagy eljárást illetve mindkettőt a szellemi tulajdon kizárólagossága révén, akár világméretű monopólium tulajdonjoga biztosítja. Ilyen monopólium nélkül a globalizált gazdaságban ma már nincs hasznosítás, nincs jó üzlet.

E támogatási alapelv megkövetelése további automatikus előnyöket is eredményez.

1.      Először. Csakis újdonságok innovációja, majd azok termelése révén érdemes és lehet manapság új munkahelyeket teremteni. A szokványos tevékenységnek, vagy szokványos termékeknek nincs nagy jövőjük. Azokkal a gazdaság nehezen bővíthető, csak újdonságokra alapozott üzletek révén.

2.      Másodszor ez az elv a gazdaság minden ágára vonatkozik. Akár az ipar vagy mezőgazdaság területére, közlekedésre, szolgáltatásokra, kulturális innovációra stb. Ilyen tekintetben nincs kijelölt prioritás vagy ágazat. Csak a jogvédett újdonság, azaz alkotás megléte a feltétel.

3.      Harmadszor. Hazánkban manapság egy vállalkozás irányultsága nem más, mint olcsón venni, aztán drágábban eladni. Ez nem igazi érték- és munkahely-teremtés. Az alkotás és az eredményei hasznosításának támogatási elve jó irányt szab majd vállalkozásaink tevékenységére. Egy ilyen támogatás, miután előnyt fognak élvezni a „kicsik”, egyben a leghatékonyabb ösztönzése lesz a kis és közepes vállalkozásoknak, kutatóhelyeknek. Ez az elv azt is eredményezi, hogy nem lenne szükség külön vállalkozásfejlesztési fejezetre, továbbá nélkülözhetővé válna, a „vállalkozásfejlesztési ipar” pénzelnyelése.

4.      Végül negyedszer, ez az elv a tudományos kutatásnál is érvényes kell, hogy legyen. Ugyanis a tudományos eredmények általában az emberiség közkincsei. Egy szegény országban nincs elegendő anyagi erő a közkincsek létrehozásának támogatására. Azt csak a gazdagok képesek megtenni. Ezért ennek az alapelvnek az érvényesítése a hazai kutatásnál automatikusan gondoskodik majd arról, hogy a magyar tudomány támogatással elért eredményei csak nekünk biztosítsanak monopóliumot. Természetes, hogy ez nem vonatkozik a monopol eredményben megjelenő ismeretekre, mert az ugyan úgy az emberiség közkincse marad, csak a tudományos vívmány üzleti hasznosítása lenne kizárólagosan tulajdonunkban, ha megköveteljük annak szabadalmi védelmét. Hát éppen ez a cél szolgálja igazán az adófizetőink befektetését a magyar tudományba.

Második támogatási alapelv:

A Terv csak olyan témákat támogasson, amelyek semmiféle környezeti ártalmat nem okoznak.

Technikatörténeti példák sora bizonyítja, hogy számos feltalált megoldás eleve környezetkárosító. Az ilyen esetekben a műszaki alkotó csak a szűken vett megoldandó problémát látta, és nem volt tekintettel a találmánya környezetet károsító hatásaira. Ha egy ilyen alkotás a hasznosítás fázisába kerül, akkor, jaj a környezetnek. Ugyan is a legtöbb hasznosító azaz az innovátor fittyet hány a környezeti problémákra. Az innovációt csak a profitszerzés vezérli. Erre a legtragikusabb példák az ólmozott benzin, vagy a Kontergam tabletták esete.

A támogatások elbírálásakor gondoskodni kell ökológiai vizsgálatról, minősítve a témákat: Védi a környezetet – Környezeti hatása semleges – Ártalmas a környezetre. Az utóbbi kategóriába eső megoldások ne kapjanak támogatást.

Ennek az alapelvnek a szigorú érvényesítése feleslegessé tesz külön környezetvédelmi fejezetet a Tervben, mert egyedül garantálja minden területen a környezetvédelmi szempontok teljesülését.

Kijelölt irányok

A fent taglalt alapelvek kötelező megléte mellett további iránymutatás azaz a társadalom aktivizálása végett, valamint a jövő gazdasági fejlődés biztosításához érdemes, széles kör közreműködését igénylő néhány irányt és nagy feladatot megjelölni, mint Széchenyi István tette hajdanán.

A kijelölt négy irány valamelyikébe eső pályázatok előnyben részesülnek.

A közeli jövőben, azaz a jelen évszázad első felében a legnagyobb megoldandó probléma az energia ellátás terén jelentkezik. A kőolajkészletek a nyolcvanas évek táján elfogynak, a földgáz talán kitart a következő századelőig. A kőszén 300 évig még elegendő lesz. Egy emberöltő és vége az olajkornak, még gyermekeink és unokáink idején. Hatalmas kihívás ez a gazdaságban. Mit tegyünk mi, magyarok? Elsőként megjelölt prioritással fejlesszük gyógyfürdőinket? Nem, hanem Széchenyi szellemében úgy hozzuk be lemaradásainkat, hogy közben a jövőre készüljünk fel, aktivizálva erőinket az olajkor utáni idők új feladataihoz. Tehát az Új Széchenyi Terv első, legfontosabb kiemelt iránya legyen:

1.) Áttérés előkészítése a metenolgazdaságra (Methanol Economy®)

Oláh György Nobel díjas kémikus 2003-ban tette közzé először javaslatát az olajkor utáni idők energia hordozójára, hogy az a metil-alkohol (metanol, methanol) legyen (Chemical Engineering News 81 (38): 5, 2003). A következő évek során többen kapcsolódva a lehetőség megvalósításához, mára a metanolgazdaság az emberiség számára az egyetlen reális alternatíva az olajszármazékok, mint energiahordozók helyettesítésére (Oláh György – Gooppert, Alain – Prakash, G. K. Surya: Kőolaj és földgáz után: a metanolgazdaság; Better Kiadó, Budapest, 2007.).

A metanolgazdaság lényegi elemei illetve előnyei a követezőek:

·        A metanol nagy energiasűrűségű üzemanyag benzines járműveink számára, melyek azt átalakítás nélkül használhatják. A dízelolaj helyett a belőle könnyen nyerhető dimetil-éter lesz a hajtóanyag.

·        A metanol egyben kiindulási vegyület, talán még kedvezőbben, mint a jelenlegi kőolajból nyerhatő származékok. Számos kémiai alapanyag és késztermék (gyógyszerek, műanyagok, mosószerek stb.) előállíthatók belőle.

·        A metanolból az úgynevezett metanol cellában oxidálva közvetlenül nagy hatásfokkal villanyáram nyerhető. Az ilyen cella járműveink elektromos hajtására kiváló, de hirtelen fellépő villanyáram igény biztosítására is alkalmas.

·        A metanol könnyen és magas hozammal előállítható kőszénből, metán gázból valamint széndioxidból is. Ez utóbbi módszernek köszönhetően lehetőség nyílik az energiatermelés során keletkezett széndioxidnak üzemanyaggá történő visszaalakítására. Ez a metanolgazdaság rendkívüli előnye. Megvalósul ezzel az energia gazdaságban a gyors körfolyamat. Megjegyzendő, hogy így sikerül a széndioxid kibocsátás nagymértékű csökkentése is.

·        A metanolgazdaság egyben kapcsolatot jelent a korábban eltervezett, és megvalósítás alatt lévő hidrogéngazdasággal. Ugyanis, a széndioxidból történő metanol szintézis hidrogént igényel, mintegy átvíve e legreakcióképesebb energiatermelő gázunkban rejlő energiát a metanol molekulába. Megszüntetve ezzel a hidrogéngáz jelentette szállítási és tárolási problémákat. A metanol nem primer energiaforrás. Előállításához energiára van szükség, mint ahogyan a szerves anyagokból a kőszén vagy a kőolaj keletkezésére is a természet évmilliók alatt tetemes energiát fordított. A metanol, beleértve a kiindulási anyagát jelentő hidrogén előállítására magas hőmérsékletre van szükség. Azt legkézenfekvőbben magas hőmérsékletű, u. n. negyedik generációs atomerőművekkel érhetjük el (Very-hight-temperature rector; VHTR). Ezek által nyert hő (900 C°) és katalizátor alkalmazásával vagyunk képesek vízből legalacsonyabb áron hidrogéngázt nyerni.

Az első kijelölt irány:

Az Új Széchenyi Terv támogasson minden olyan monopol eredmény elérését, amely a metanolgazdaság megvalósítását célozza. Beletartozónak ítélhető egy hatalmas vállalkozás: magyar VHTR atomerőmű tervezése és megvalósítása kiemelt állami beruházásban.

Végezetül leszögezhetjük, hogy hatalmas erkölcsi hajtóerőt és a világ rokonszenvét nyernénk azzal, meg, ha egy magyar Nobel díjas tervének megvalósításába fognánk elsők között szellemi, majd technológiai közreműködőként.

2.) Akadálymentes hajózás megvalósítása – vízlépcsők a magyar Dunán

Az Európai Unió vízi közlekedési hálózatnak egyik legfontosabb közlekedési folyója a Duna. Ennek középső része Magyarország területén halad át, és közel 50 helyen kell olyan mélységi és/vagy szélességi korlátozással számolni, amely jelentős mértékben akadályozzák a vízi út kihasználhatóságát. Ennek tudható be, hogy a hazai belvízi szállítás aránya nem éri el az uniós átlag felét. Az akadálymentes hajózás megvalósítása a Dunán csak a nagymarosi vízlépcső megépítésével érhető el hosszútávon. Délebbre még két vízlépcső, Adony és Fajsz térségében tovább növelhetné a vízi út kihasználtságát.

Második kijelölt irány:

Az Új Széchenyi Terv támogasson minden olyan monopol eredmény elérését, annak innovációját, amely a nagymarosi valamit az adonyi és a fajszi vízlépcsők megépítését (álalmi nagyberuházás által) és azok komplex hasznosítását célozza.

A hajózás biztosításán túl a vízlépcsők számos járulékos előnyt adnak.

·        E létesítményekhez kapcsoltan folyami erőműveket (nem csúcsra járatott megoldások, mint amelyek a korábbi tervekben szerepeltek), is érdemes építeni, villamos áram megújuló energiával történő termelése érdekében.

·        A vízlépcsők egyben árvízvédelmi szerepet is ellátnak majd, minden időben közel állandó vízszintet biztosítva a mederben.

·        Lehetővé teszik a mezőgazdaságban kiterjedt területek öntözését. Ennek a klímaváltozás miatt különlegesen nagy jelentősége lesz a jövőben.

·        A Duna nem csak összeköt, hanem elválaszt is. A beruházások révén, a gátakon lehetőség nyílik három új közúti híd létesítésére.

·        A vízlépcsők felépítésének további előnyei is lesznek. A nagymarosi objektum segíti helyreállítani a szigetközi korábbi állapotokat, a duzzasztás miatt megőrzi a környező ivóvíz lelőhelyek minőségét, biztosítva azok állandó vízhozamát, valamint a Dunakanyar turisztikai értékét növeli. Az adonyi vízlépcső a Dunamenti Hőerőmű termeléskorlátozását szüntetné meg az alacsony vízállás idején. A fajszi vízlépcső pedig, a Paksi Atomerőmű 2000 MW-os bővítését tenné gazdaságosabbá a frissvíz-hűtés biztosítása révén.

Bős-Nagymaros hírhedt ügyünk. El kell végre ismernünk, hogy a beruházás önkényes leállítása rossz politikai döntés volt. A jórészt megalapozatlan környezetvédelmi indokokra épített politikai-érzelmi dolgok erős szakmai érvként érvényesítve magyar érdekek elleni lépést hoztak.

Egy nagy dunai árvíz esetén emberéletek ezrei lesznek veszélyben a hathatós folyamszabályozás elmaradása miatt. Erkölcstelen tehát a vízlépcső ellenében a természet szépségeiről ábrándozni. Továbbá, ha a klímaváltozás miatt majd a Duna-Tisza közén lehetetlenné válik a mezőgazdasági termelés öntözővíz nélkül, mit fog enni akkor a sok éhes száj?

A dunai duzzasztók már megépültek felettünk, és elkezdik az építést alattunk. Az Európai Unió előbb-utóbb ki fogja kényszeríteni, hogy Magyarország is építse fel a Duna szabályozás eszközeit Nagymarosnál, Adonyban és Fajsz térségében. Nem kellene azt megvárni. A szerződésszegésből eredő erkölcsi kárt nem szabadna tovább tetézni. Végezetül álljon itt egy mondat az anyagiakról is. A nagymarosi beruházás elmaradása már eddig több ezermilliárd forintjába került Magyarország polgárainak, úgy, hogy nem kaptunk azért semmi érdemlegeset.

3.) Mezőgazdaságunk fellendítése – Hungarikumok

A hazai mezőgazdaság nagy bajban van. A magyar mezőgazdaságot az elmúlt években leépülési pályára állították. Ennek következményeként jelenleg a gabonapiac alig működik. A zöldség, gyümölcs ágazatban nagyok a veszteségek. Az állattenyésztés válságban van. Például a sertésállománynak 2002-höz képest csak fele van meg. A tejtermelés harmadával kevesebb. Az élelmiszeripar termelési volumene évek óta csökken. A területi és munkatermelékenység alaposan elmarad az Unió fejlett tagjainak szintjétől. Ráadásul a hazai növénytermelés eredményei az időjárás változásaitól erősen függenek, ami a korszerűtlen agrotechnikánk következménye. A végeredmény az, hogy mára veszélybe került az ország önellátása alapvető élelmiszerekből.

Természeti adottságaink, a napfényes órák száma, a domborzati viszonyok, a kiváló termőképességű talajok a legtöbb kultúrnövény termelésében, az állattenyésztésben jó eredmények elérését tenné lehetővé. A kedvező természeti adottságok, nagy piacok közelsége és a magyar gazdák, szakemberek rátermettsége következtében a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak ismét az ország meghatározó gazdasági ágazatának kellene lennie.

A nálunk megtermelt gyümölcsök és zöldségek beltartalmi értéke szinte felülmúlhatatlan a földrajzi adottságaink és a karakterisztikus fajtáink miatt. Boraink többsége hajdanán világhíres volt, húskészítményeink hasonlóan. A kiváló minőségű és a hagyományos különleges tulajdonsággal rendelkező magyar élelmiszerek legkiválóbbjait hungarikumoknak nevezzük. A hungarikumok egyedülálló nemzeti értéket képviselnek, és kedvező áron jól eladhatóak.

A magyar mezőgazdaság fellendítése érdekében követni érdemes Brazília példáját. Annak lényege, hogy létrehoztak egy nagy agrár kutatóbázist (EMBRAPA). Annak a talajerő utánpótlással, növénynemesítéssel elért kutatási eredményeit, amelyek a természeti adottságok maximális figyelembevételével születtek meg, haladéktalanul átültették a mezőgazdasági termelésbe mintagazdaságokon keresztül. Bátrak voltak alkalmazni a génmódosítást. Mindezek következtében 15 éves munka eredményeként harmadik helyre kerültek az USA és az EU után a legnagyobb mezőgazdasági exportáló országok sorrendjében.

Harmadik kijelölt irány:

Az Új Széchenyi Terv támogasson minden olyan monopol eredmény elérését, annak innovációját, amely a hazai mezőgazdaság fellendítését célozza, különös tekintettel a hungarikumok termelésére.

4.) Turisztikai fejlesztések – turisztikai termékek és kulturális innováció

A turizmus fejlesztése komplex feladat. Nem csak bizonyos szolgáltatások (szálloda, etetés-itatás, programok stb.) biztosítása, hanem tisztaság, rend, biztonság, jó infrastruktúra is kell. Ezek nagy része úgy–ahogy rendelkezésre áll a fejlesztéshez. Aminek híján vagyunk azok a turisztikai termékek, amiért érdemes valahová turistaként elutazni. Magyarország gazdasági teljesítményében az idegenforgalom részesedése mérsékelt, a GDP 7%-át sem éri el, míg közvetlen szomszédaink, például Ausztria, Horvátország, Szlovénia és Szlovákia e területen sokkal jobban áll. Bevételeink növeléséhez több és vonzóbb turisztikai termékre van szükség. Az ilyenek akkor bizonyulnak sikeresebbnek, ha kulturális innováció társul hozzájuk, vagy testesül meg bennük.

A kulturális innováció viszonylag új ága (Rockefeller Foundation New York, USA, 2007) a szellemi tulajdon hasznosításának. Kezdetben kulturális projectek kifejlesztését és megvalósítását jelentette. Mai értelmezés szerint, a kulturális innováció olyan új alkotásnak a hasznosítása, amely valamely nemzeti kulturális értéket hordoz, vagy felhasznál.

Negyedik kijelölt irány:

Az Új Széchenyi Terv támogassa turisztikai termékek létrehozását, különös tekintettel, ha azok kulturális innovációt is megtestesítenek.

Ebbe az irányba tartozik a gyógyfürdőfejlesztésektől a borfesztiválokon, speciális kiállításokon és eseményeken át egy sor létesítmény és projekt megvalósítása.

IV./ A támogatás módja

Az Új Széchenyi Terv által rendelkezésre álló támogatási összeg a Kormány döntése szerinti mértékben két részre osztott: nagyberuházásokra és innovációs pályázatokra fordítható rész.

Pénzt a Nagyberuházások támogatására fordítható részből a kijelölt irányokban a Kormány egyedi döntése alapján lehet elnyerni.

A rendelkezésre álló támogatási összeg második felét pályázatok nyertesei kapják meg.
A pályázók lehetnek Magyarországon életvitelszerűen élő magánszemélyek és itt működő társaságok, elsősorban kis és közepes vállalkozások beleértve a mezőgazdaságban a gazdákat valamint a kutatóhelyeket (egyetemek, intézetek stb.).

A pályázatok tárgya (projekt) meg kell, hogy feleljen a két alapelvnek:

1. Legyen benne a lényeges elemként újonnan létrehozott (egy évtizednél nem régebbi) szellemi tulajdon (szabadalom, szerzői jogi oltalom stb.)

2. A támogatandó projekt semmiféle környezeti ártalmat ne okozzon

A pályázat előnybe részesül az elbírálásnál, ha a tárgya (projekt) az alábbi kijelölt irányok valamelyikébe tartozik:

1. Áttérés előkészítése a metanolgazdaságra (Methanol Economy®)

2. Akadálymentes hajózás megvalósítása – vízlépcsők a magyar Dunán

3. Mezőgazdaságunk fellendítése – hungarikumok

4. Turisztikai fejlesztések – turisztikai termékek és kulturális innováció

Az Új Széchenyi Terv támogatási pályázati rendszere három lépcsős legyen:

1. Előkészítő szakasz (vissza nem térítendő támogatás a tényleges költségek, illetve maximum 5 millió Ft/pályázat); futamidő: maximum egy év; a pályázó lehet magánszemély és társaság

Támogatandó tevékenységek: jogvédelemszerzés a megfelelő nagyságú piacon, innovációs terv, marketing első lépései

2. Kipróbálási szakasz (vissza nem térítendő támogatás a tényleges költségek, illetve maximum 30 millió Ft/pályázat); futamidő: maximum két év; a pályázó lehet magánszemély és társaság

Támogatandó tevékenységek: jogvédelem fenntartás a megfelelő nagyságú piacon, prototípus, modell, tervek stb. elkészítése, kísérleti, vizsgálati költségek, cégalapítás költségei, marketing

3. Üzleti hasznosítás (vissza nem térítendő támogatás a tényleges költségek, illetve maximum 300 millió Ft/pályázat); futamidő: maximum három év; a pályázó csak társaság lehet

Támogatandó tevékenységek: jogvédelem fenntartás a megfelelő nagyságú piacon, gyártás-előkészítés, engedélyeztetés, forgalmazás-előkészítés, marketing

Bár a szakaszok egymásra épülnek, de ha egy pályázó már rendelkezik az első, illetve a második szakaszban elérendő eredményekkel, akkor pályázatot adhat be a magasabb fokozatú szakaszra.

Miután az innováció legnagyobb hátráltatója az időfecsérlés, és a szellemi tulajdonjog megalapításának és fenntartásának, az innováció legfontosabb kezdő lépésének szoros jogvesztő időkorlátjai vannak, a pályázati döntés, és a támogatások folyósítása szokatlanul gyors folyamat kell, hogy legyem.

Ha egy pályázó az Új Széchenyi Terv keretében nyert támogatáson alapított szellemi tulajdonát (szabadalmát) más számára hasznosításba adja, akkor a szellemi tulajdon létrehozására kapott támogatás összegét vissza kell fizetnie.