Körhintán

Gábor Dénes
(Budapest, 1900. június 5. – London, 1979. február 9.)
Fizikai Nobel-díj, 1971: A holográfiai módszer felfedezéséért és alkalmazásáért

Gábor Dénes elektromérnök feltalálónak vallotta magát.

Életműve, és azok az emberek, akik kapcsolatba kerültek vele, bizonyítják, hogy lángész volt. Rendelkezett azokkal az alapokkal, amelyekről indulva találmányai hajtóerejével felkapaszkodhatott a tudomány Olimposzára, egészen a Nobel-díjig. Kiváló fizikus volt, aki a felsőbb matematikai eszköztárat is otthonosan használta. Tudott szárnyalás nélküli, szolgai, pontos mérnökmunkát végezni, ha arra volt szükség. Svéd teniszbajnok is volt, de elénekelt minden híres operaáriát eredeti nyelven. Az irodalmat szerető és jól ismerő elmés társalgó volt, aki pesti viccáradattal is elkápráztatta barátait. Micsoda tragédia, hogy ezt az embert egy súlyos agyvérzés élete alkonyán némává tette.

A Gábor família egy elegáns házban lakott Budapest új városnegyedében. A kisfiú akkori szokás szerint a cselédlánnyal délutánonként átsétált a közeli Városligetbe. Ott sok bámészkodni való akadt. Az állatkert kerítésén keresztül látni lehetett az imbolygó tevéket, a hosszúnyakú zsiráfot. Majd a mutatványosok következtek. Ott elnézte a körhintán sikongva pörgő leányokat. Egyszer csak, alacsonyan berregve elsuhant a liget felett egy duplafedelű gépmadár. A kisfiú felkapta a fejét. Még a pilóta lobogó piros sálját is látta, meg hogy kesztyűs kezével integet a korzón bámészkodóknak. És akkor felvillant előtte valami. Hirtelen sarkon fordult, aztán futás hazáig. A hoppon maradt cselédlány hiába kiabált utána: úrfi, úrfi, hova rohan? Várjon!

Gábor Dénes kifulladva szobájába ért. Azon nyomban rajzolni kezdett. A mű készen lett, mire a lány is betoppant. Nézd Julcsa, mit találtam fel! - és mutatta a művét.

Ezek itt kis aeroplánok, mindegyiken elektromos motor hajtja a propellert. Ez meg a drótkötél, ami az árbóchoz csatlakozik, nem engedi a gépmadarat elszállni, csak mindig körbe, körbe járni, ha pörög a légcsavarja. Ezek igazi masinák, nem mű aeroplánok, mint a mostani körhintán! – lelkendezett. Meglásd, ha a találmányom elfogadják, akkor ilyenen fogsz körözni azzal a nagybajszú bakáddal.

Este a papa egy kicsit segített a megfogalmazásban. Gábor Dénes 10 éves volt, amikor az első találmányát beadta a Magyar Királyi Szabadalmi Hivatalhoz, és 1911. november 14-én 54.103 számon szabadalmat kapott az aeroplán körhintára.

A család ezután kis laboratóriumot rendezett be számára. A hatás nem maradt el.

Ezt az első szabadalmát még 61 követte. A legtöbb találmány lényegi gondolata hasonló hirtelenséggel született meg benne. A holográfia alapeszméje egy szép húsvéti napon 1947-ben teniszezés közben pattant ki a fejéből. Persze, agya már hosszabb ideje foglalkozott parányokról történő képalkotás problémájával.

A holográfiát ma már nem kell bemutatni. Elég, ha elővesszük pénztárcánkat, a nagyobb címletű forintos bankón, vagy a hitelkártyánkon hologram díszeleg.

Gábor Dénes 62 szabadalma ma már az emberiség közkincse.

A szabadalom térben és időben korlátozott monopólium. A tér, az ország területe, ahol kiadták, az időtartam pedig: ameddig a fenntartási illetéket fizetik illetve maximum húsz év. Az első, itt bemutatott szabadalma 1930-ban, míg az utolsó, a holográfia számítástechnikai alkalmazására vonatkozó eljárás 1991-ben járt le.

Gábor Dénes magányos feltaláló volt. Találmányai 14%-ban szerepel feltalálótárs, két találmányban is Gábor Péter. Ez utóbbiak az üvegiparral voltak kapcsolatosak.

A technika történetben mérföldkőnek számító találmányai mellett az alkotó tevékenységgel, de tágabban az emberiség jövőjével kapcsolatos filozófiai gondolatait is örökül hagyta. Fontos ez a közjó számára, mert a huszadik század végére több országban a feltalálói kedv lankadni látszik. Gábor Dénes figyelmeztet bennünket, hogy “Az emberi társadalmat azzá, ami ma, az embernek az a képessége tette, hogy képes feltalálni.”

Híres mondása, hogy a jövőt nem megjósolni, hanem feltalálni kell!

“A jövő feltalálása” című könyvében (1963) figyelmeztet a civilizációnkat fenyegető veszélyekre.

“Civilizációnk ma három nagy veszéllyel néz szembe. Az első egy nukleáris háború okozta pusztulás. A második a túlnépesedés. A harmadik a szabadidő okozta unalom.”

A jövőben mindhárom veszélyforrás ellen meg fogjuk találni a jó megoldást, ha már 10 éves korukban úgy segítjük a feltalálókat, mint Gábor Dénest annak idején.