BESZÁMOLÓ

A Közép- és Kelet-Európai Környezetfejlesztési Intézet a Magyar Feltalálók Egyesületének közreműködésével, rendezvényt szervezett, 2004. július 20-án Budapesten a VI. kerület, Andrássy út 23. szám alatt (I. emelet, az ÖKOCENTRUM Rt. rendezvényterme)

"A VESZÉLYES ÜZEMEK KÖRNYEZETÉBEN ÉLŐ LAKOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA"
 címmel

E rendezvény volt egyben a „Feltaláló Szabadegyetem” tanévzáró foglakozása

A rendezvény célja: a környezetbiztonsági szakértők között a személyes kapcsolatok erősítése, a veszélyhelyzeti kommunikáció megalapozása, módszerek és megoldási lehetőségek számbavétele, tapasztalatok cseréje, az észrevételek fogadása az alábbiak szerint:

1)    Tájékoztatást adni:

-       a vonatkozó nemzetközi és az európai uniós joganyagok követelményeiről és azok végrehajtásának eddigi tapasztalatairól;

-       a vegyi veszélyeztetettség általános értékelési módszereiről;

-       a veszélyesanyag-kibocsátás értékelésének és a lehetséges terjedés előrejelzésének módszereiről;

-       a biztonsági jelentés és a belső védelmi terv készítésének tapasztalatairól;

-       a BM OKF-en végzett környezetvédelmi feladatok ellátásának tapasztalatairól.

2)    „Munkaműhely-megbeszélés” keretében, a veszélyes üzemek környezetében élő lakosság tájékoztatására kidolgozott dokumentumok tartalmának elemzése.

3)    A külső védelmi terv ellenőrzése, a Budapest IV. kerület törzsvezetési gyakorlatán, külön meghívottak részére egy későbbi időpontban.

4)    Feltalálók észrevételeinek, ötleteinek fogadása

  Az eseményt  Fehérvári Pál főosztályvezető (KvVM, Környezetbiztonsági Főosztály) nyitotta meg, a beszéde itt olvasható.

Fehérvári Pál jelenlétével, az érdeklődést a témára irányító megnyitó beszédével megtisztelt minket és személyes ráhatásaival, mint levezető elnök mindenben elősegítette rendezvényünk sikerét.

Fehérvári Pál

Az első előadást, "A műhelymegbeszélés célja, további feladatok. A vonatkozó nemzetközi és az európai uniós joganyagok követelményei, azok végrehajtásának eddigi tapasztalatai" címmel Dr. Damjanovich Imre, a KKKFI tudományos igazgatója tartotta.

Dr. Damjanovich Imre

Borsos József mk. őrnagy, MH VIK osztályvezetője "A vegyi veszélyeztetettség általános értékelési módszerei" című előadását élénk érdeklődés kísérte. 
A más előadókat is segítve, készségesen közreműködött a technikai eszközök előkészítésében és kezelésében, megkönnyítve számukra a demonstrációs feladatokat.

 Borsos József

A következő téma "Veszélyes anyag kibocsátás értékelése és a lehetséges terjedés előrejelzése" volt, az előadó: Gyimóthy Antal, a Gyimi Bt. Igazgatója.

Gyimóthy Antal

Előadásában többek között bemutatta, a saját Gyimi Bt. szolgáltatásait megjelenítő honlapon bármikor látható demonstrációkkal, az általa kifejlesztett, naprakészen tartott számítógépes programok és adatbázisok alkalmazásának lehetőségeit. 

"A biztonsági jelentés és a belső védelmi terv készítésének a tapasztalatai" címmel Dalnoki Mátyás, a Sanofi – Synthelabo, Chinoin Rt. környezetvédelmi mérnöke tartott ismertetőt. Az előadásának vázlata diaképekkel itt található.

Az ebéd utáni első előadó Cséplő Zoltán, BM OKF veszélyes üzem felügyelő volt, aki a biztonsági jelentések elbírálásáról és a környezetvédelmi feladatok ellátásáról adott számot. Az előadásának vázlata diaképekkel itt található.

Cséplő Zoltán

"A lakosság tájékoztatása és a lakosságérdekű tevékenységek a veszélyes üzem körzetében" címmel Lisztes István pv. őrnagy, Budapest IV. kerületi kirendeltség-vezető tartott érdekes előadást. Annak vázlata itt olvasható.

Az előadásokat élénk vita követte. A műhelymegbeszélés tapasztalatait Dr. Damjanovich Imre összegezte. 

Ezután került sor a A Feltaláló Szabadegyetem tanévzárójára, amelyen megjelent és tájékoztatást adott az innováció aktuális kérdéseiről dr. Lippényi Tivadar a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese.

Dr. Lippényi Tivadar 

Az eseményeket sajtótájékoztató és fogadás követte. A Magyar Televízió és a DUNA TV híradói beszámoltak az eseményről, az MTI tudósítást készített.

Képek a sajtótájékoztatóról és a zárófogadásról

A műhelymegbeszélésről több vidéki lapban (pld. Somogyi Híradó) az alábbi cikk jelent meg Nagy Vajda Zsuzsa tollából:

"Veszélyes üzemek az országban

A lakosság megakadályozhatja, hogy közvetlen környezetében olyan üzem létesüljön, amely veszélyezteti egészsége vagy a környezet biztonságát – ez volt az alapgondolata annak a konferenciának, amelyet a Közép- és Kelet-Európai Környezetfejlesztési Intézet (KKKFI) szervezett.

Budapest
Egyre inkább ráterelődik a figyelem az ipari balesetek veszélyességére, a vegyi és nukleáris anyagok kibocsátására – hangsúlyozta a konferencián Borsos József, a Magyar Honvédség Vegyivédelmi Információs Központ főosztályvezetője. Csernobil bebizonyította az egész világ számára, hogy egy nukleáris baleset károsabb kihatással lehet a környezetre, mint bármely nukleáris fegyver alkalmazása.
A Magyar Honvédség folyamatosan felülvizsgálja azokat a vegyi és nukleáris üzemeket, amelyek a Magyar Köztársaságon belül kockázati tényezőt jelentenek. A veszélyeztetettségi szint megállapításakor azt veszik figyelembe, hogy az adott ipari létesítmény belső elhárító rendszere mennyire képes baleset esetén a problémát házon belül tartani, milyen mennyiségű szennyező anyag juthat az üzem falain kívülre.
Damjanovich Imre, a KKKFI tudományos igazgatója úgy tudja, hogy az országban 80 olyan üzem működik, amely felső küszöb értékű veszélyeztetettséget jelent, másik 100 biztonsági elemzésre kötelezett. A törvény az intézményeknek előírja, hogy védelmi tervet dolgozzanak ki, és a lakosságot tájékoztassák az ipari tevékenység környezetre és egészségre vonatkozó hatásairól, az óvintézkedések lehetőségeiről. Súlyosabb balesetek esetén a leghatékonyabb védelem általában a lakosság kitelepítése. Kisebb mértékű szennyezettségnél jó megoldásnak bizonyulhat a gyógyszerek fogyasztása vagy a belső légtér zárva tartása is.
A közelmúltban a gyömrőin kívül Sajóbábonyban történt súlyosabb baleset. Az észak-magyarországi településen egy üzem belterületén egy szelep hibája miatt jelentős mennyiségű vegyi anyag ömlött ki. A klórt egy betontálca felfogta, s így a talajt nem szennyezte meg, de a párolgás következtében jelentős mennyiség került belőle a levegőbe."

"Útmutató a veszélyes üzemek közelében élő lakóság tájékoztatása megszervezéséhez" című kiadvány itt letölthető (pdf)