2003. 07. 21.

Hódi István elhunyt! 

Tudatjuk, hogy Hódi István GENIUS-díjas feltaláló, életének 53. évében július 16-án elhunyt. 

Kedves István!

Mikor megjött most egy e-mail, melynek feladója Te vagy, felcsigázott kíváncsiság fogott el, mint megannyiszor, amikor Tőled kaptam levelet. A tárgy "búcsú". Rossz sejtelemmel nyitottam ki a küldeményt. Benne az utolsó búcsúd volt, melyet a két Magdi és András küldött el nekünk, feltaláló családodnak. Ekkor gondolataim úgy "lefagytak" a hirtelen támadt megdöbbenéstől és a feltoluló emlékektől, mint ahogyan egy komputer teszi, amikor számára érthetetlen, értelmetlen információk futkosnak drót agyán.

Mikor felocsúdtam, azonnal mondtam a szomorú hírt Máriának, feleségemnek. Te vezetted be azt a rendszert, hogy az első, csírázó elképzeléseidet mindig először Néki mondtad el. A hosszú telefonbeszélgetéseitek után egyszer csak a posta, vagy a szárnyaló Internet már a bimbózó gondolatot hozta el nekem. Aztán személyes találkozás következett. Lehunyom a szem. Megjelensz most szikáran - tényleg, mindig ilyen aszkétikus forma voltál - sejtelmesen mosolyogva, és mintha hallanám belülről a magyarázatot a sejtelmes mechanika egyszerű és mégis annyira titokzatos dolgairól, az erőről, a perdületről, a megmaradási törvényekről.

Lehet talán, hogy Néked is mondtam, de ha nem, akkor most mindenkinek elmondom, hogy zseniális fickó voltál István! 
Elnéztelek a IV. GENIUS kiállításon a téged körülvevő emberek mögül, ahogyan egyszerű szerkezeteddel bemutatod az impulzusnyomaték-hajtómű lényegét. Ott észleltem az arcokon a csodálkozást, a megvilágosodást. Persze azt nem, hogy valaki azonnal a bukszája után nyúlt volna. Most ezen egy jót nevetnénk, ha itt lehetnél. De hát Isten tervei közbe szóltak. 

Nékünk maradtak műveid, amelyek lehet, hogy az utókor szerint jelzőkövek lesznek egy úton, amit egyesek a tudomány "fejlődésének" mondanak:

1. Gravitációs kerék

2. Térerőhajtómű tömegek elmozdítására

3. Hajtóegység impulzusnyomaték-hajtóművekhez

4. Tömegerő hajtómű

5. Szöget bezáró rezgőmozgást megvalósító test-rezgő-forgó koronatest

6. Lüktető tömegerő hajtóműelem

7. Mechanikus teljesítményerősítő elnevezésű szerkezeti elrendezés

8. Kiegészítő és hatásjavító szerkezeti elrendezések a Gravitációs Kerékhez

9. Tömegpropeller II.

10. Hajtáselrendezés impulzusnyomaték-hajtóművekhez

11. Energiaátalakító berendezés

12. Impulzusnyomaték-hajtómű

13. Szemléltetőeszköz

És nékünk maradt még a búcsúzás és az emlékezés is, az utókor és Isten ítéleteit várva!

Budapest, 2003. július 21.

Barátsággal:

András

 2003. 02. 28.

Dr. Greguss Pál a  "körbelátó" optika zseniális feltalálója elhunyt 

Életének 82. esztendejében, amikor laboratóriumából hazafelé igyekezett tudós feltalálótársunk, a zsúfolt villamosról lelökték, korházba került ahol február 26-án belehalt sérüléseibe.

Dr. Greguss Pál a hazai feltalálás egyik sztárja volt, Invenció díjas (1991), az első Feltaláló Olimpián (1998) a fizika kategória feltaláló olimpiai bajnoka volt azzal a lencserendszerrel, amelyet a Mars kutatásnál is alkalmaztak. Budapesten 2000-ben Genius díjat nyert a körpanorámás felvételi eljárásával. Azon a végzetes napon egy új találmányán dolgozott, amely most már befejezetlen marad. Álljon itt emlékére 22 találmányának jegyzéke:

Hát ez a csodálatos életpályájának egyik lenyomata a szabadalmi adatbázisban. Dr. Greguss Pál azonban a mi lelkünkben mélyebb nyomot hagyott. 

Dr. Greguss Pál tudós is volt. Magyarázta a nekünk teremtett és az ember által alkotott világot, sikerrel kereste és állapította meg az összefüggéseket. Mindezt két okból tette. Először azért, hogy a megismerés újabb találmányainak alapját képezze, másodszor azért, hogy másokat is rávezessen az általa megismertekre.  Állandóan egy sereg fiatal vette körül. Ő igazi professzor volt, minden hivatalos sallang és adminisztratív béklyó nélkül. Most velünk, még élőkkel az utolsó kötelék is elszakadt. Nekünk barátainak, feltalálótársainak ez nagyon fájdalmas, mert nagyon fog hiányozni az aranycsapatunkból. Az Ő alkotó lelke most már szabadon szárnyal Teremtője felé, kísérje az emlékezés közben fakadó könnyes fohászunk.