Bemutatjuk az európai szabadalmat

Magyarország 2003. január 1-jével csatlakozott az Európai Szabadalmi Egyezményhez

Nyílt levél a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökéhez

Az új Szabadalmi Törvény (2002. évi XXXIX. törvény) szövege 

Fizetendő eljárási díjak és illetékek 2003-tól

Iparjogvédelmi jogszabályok gyűjteménye

Mi az Európai Szabadalmi Egyezmény (ESZE), Európai Szabadalmi Szervezet (ESZSZ) és mi az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH)?

 Európai Szabadalmi Egyezmény

Az Európai Szabadalmi Egyezményt néhány európai állam (Benelux, UK, Franciaország, Németország és Svájc) kötötte meg (1973. október 5.) szabadalmak regionális kiadására, a Párizsi Uniós Egyezmény 19. cikkelye és a Szabadalmi Együttműködési Szerződés 45. cikkelyének 1. bekezdése szerint lemondva a nemzeti elbírálásról. Az ESZE a fenti szélesebb körű, iparjogvédelmi világegyezményekhez illeszkedik. Az egyezményt csak meghívott európai állam fogadhatja el.

A mai napig 24 európai állam fogadta el a szerződést, és 6 másik állam terjesztette ki érvényét saját területükre.

Ezek az államok: az EU tagállamai, valamint Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Liechtenstein, Monaco, Svájc, Szlovákia és Törökország. Azok az országok pedig, amelyek területükre érvényesnek mondák ki az Egyezményt de nem tagok: Albánia, Lettország, Litvánia, Macedónia, Románia és Szlovénia.

 Magyarország 2003. január 1-jével csatlakozott.

 Európai Szabadalmi Szervezet

Az Európai Szabadalmi Szervezetet az ESZE alapító tagállami hozták létre. Az ESZSZ a nemzetközi jog alanya, pénzügyileg önálló. Tagjai az ESZE-hez csatlakozott államok. Feladata, hogy regionális (európai) szabadalmakat adjon ki. Irányítószerve az Igazgatótanács, amely a szerződött tagállamok képviselőiből áll. Döntéseit az egy állam egy szavazat elve szerint hozza. Az ügyek intézésére (szabadalmak elbírálása, kiadása) hozták létre az Európai Szabadalmi Hivatalt. Az ESZH elnöke képviseli az ESZSZ-et. A félreértések elkerülése érdekében hangsúlyozzuk, hogy e szervezet nem az Európai Unió jogintézménye!

Európai Szabadalmi Hivatal

Az ESZH Münchenben található és több mint ötezer alkalmazottal működik, irodát tart fent Hágában Bécsben és Berlinben. Bevételei az eljárási díjakból, az oltalom kezdő éveire eső fenntartási díjakból, az államok európai szabadalmak után beszedett fenntartási díjak után teljesített befizetéseiből állnak. A feltalálók és a szabadalmasok 2001-ben 900 millió euró körüli összeget fizettek ki. Ez a mi pénzünkben kifejezve meglehetősen szép summa: 225 000 000 000.-Ft. Mindezért abban az évben az ESZH több mint 160 000 szabadalmi bejelentést vett át és intézett, megadott 35 000 európai szabadalmat. E hivatal egyébként eddigi működése alatt már több mint egymillió bejelentést látott. A bevételekből tartják fent az információs rendszert (espa@canet), amelyben díjmentesen több mint 30 millió szabadalom kutatható.

Mi az európai szabadalom és hogyan lehet azt megszerezni majd?

Azokat a szabadalmakat, amelyeket az ESZE szerint lehet megszerezni egy, több vagy valamennyi Szerződő Államban európai szabadalmaknak nevezik. Az európai szabadalom egy Szerződő Államban ugyanazon hatállyal rendelkezik, mint egy nemzeti szabadalom. A félreértések elkerülése érdekében itt is hangsúlyozzuk, hogy az európai szabadalom nem az Európai Unió jogintézménye!

 Európai bejelentés

Ilyen szabadalom megszerzése is a bejelentéssel kezdődik. Európai szabadalmi bejelentést az ESZH-nál (München, Hága, Berlin), valamint a szerződő államok nemzeti iparjogvédelmi hatóságainál (nálunk majd MSZH) lehet tenni. A nemzeti hivatal csak átvevő, a bejelentést az ESZH-hoz küldi érdemi ügyintézésre. A bejelentést vagy angol, vagy francia vagy német nyelven (ESZH hivatalos nyelvei ezek) kell elkészíteni. Az ESZE 65. cikkelye megengedi, hogy egy Szerződő Állam megkövetelje az európai szabadalom szövegének nemzeti nyelvre történő lefordítását. Így teszi majd ezt a magyar törvény is. Ha egy bejelentő ennek nem tesz eleget, akkor az illető államban oltalma keletkezésétől fogva hatálytalan lesz. A bejelentésben meg lehet jelölni, hogy mely Szerződő Államban igénylik a szabadalmat. Ha ilyen nyilatkozat nincs, akkor valamennyi Szerződő Államot kiválasztottnak tekintik.

 Közzététel

Az ESZH tizennyolc hónap után közzéteszi a bejelentést, természetesen ez idő alatt elvégzik az alaki vizsgálatot. Ha a kutatási jelentés az első tizennyolc hónap alatt elkészül, akkor azt is nyilvánosságra hozzák a bejelentéssel együtt. Ha nem, akkor később teszik közzé a jelentést.

 Érdemi vizsgálat, a szabadalom megadása

Az érdemi vizsgálatot a kutatási jelentés után hat hónapon belül lehet kérni. Ha a szabadalmaztathatóság feltételeit megállapító vizsgálat kedvező eredménnyel zárul, akkor az ESZH szabadalmat ad a bejelentés tárgyára a megjelölt, vagy az összes Szerződő Államban. Ha közben a bejelentő előírt határidőre nem küldi el a szabadalma fordítását azokba az államokba, amelyek azt előírják, ott nem kap szabadalmat.

 Felszólalás, korlátozás

A megadás meghirdetésétől számítva kilenc hónapon belül bárki felszólalhat az ESZH-nál. Megalapozott esetben az ESZH megvonhatja, vagy korlátozhatja a szabadalmat. Ez az intézkedés valamennyi Szerződő Államra kiterjed.

Fellebbezés

Az ESZH határozataival szemben a fellebbezési tanácsokhoz lehet fordulni jogorvoslatért.

1. Az ESZSZ Igazgatótanácsa 1999. január 29-én felkérte Magyarországot, hogy csatlakozzon az ESZSZ-hez.
2. Az Igazságügyi Minisztérium és a Magyar Szabadalmi Hivatal szakemberei elkészültek az európai szabadalom bevezetéséhez szükséges törvényjavaslatokkal, és 2002 júliusában megkezdődött azok társadalmi vitája, majd a tárcaközi egyeztetés. Ezután a Kormány beterjesztette a szükséges törvényjavaslatokat.
3. A Magyar Országgyűlés  2002. szeptember 10-én a 17. ülésnapon megkezdte az ESZE-hez történő csatlakozásunkkal kapcsolatos törvényhozói munkát. 
4. A Magyar Országgyűlés határozatban ratifikálta az ESZE-t.
5. Ennek szellemében módosította a Szabadalmi Törvényt. Az új Szabadalmi Törvény (2002. évi XXXIX. törvény) itt olvasható.

Igen lehet, hasonló módon mint most, a Magyar Szabadalmi Hivatalnál.  
A Szabadalmi Együttműködési Egyezmény (PCT) keretében továbbra is igényelhető oltalom külföldre, még az Európai Szabadalmi Egyezményt elfogadó országokba is, tehát minden változatlanul ugyan úgy érvényben marad.