Tanácsaink leendő feltalálóknak

(A 12+1 pontot annak is ajánlatos elolvasni, aki már eltolt valamit)

1. A szabadalmazható találmány műszaki megoldás, amely abszolút új és nem nyilvánvaló. Ilyen tekintetben műszaki megoldásnak kell tekinteni az iparban, a mezőgazdaságban, a gyakorlati életben alkalmazható dolgokat, kivéve azokat, amelyeket a szabadalmi törvény nem tekint annak (mint például számítógépprogramok, gyógyászati eljárások, élelmiszerek, szervezési elvek, matematikai összefüggések, játékszabályok stb.). Abszolút új az, ami soha, sehol még nem került nyilvánosságra. Az a nyilvánvaló, ami az adott szakterületen megkövetelhető átlagos jártasságból (tudásból, ismeretekből, gyakorlatból) következik. A találmány tehát meglepő kell hogy legyen.
   
2. A szabadalom elismert és államilag engedett és garantált monopólium. Jogosultjának, amely a szabadalmi jog keletkezésekor azonos a feltalálóval, de később más is lehet, engedi csak meg a találmány hasznosítását.
   
3. A szabadalmi monopóliumnak térbeli és időbeni korlátai vannak. Csak a kiadó állam, vagy államcsoport (Pld: Európai Unió, Afrikai államok stb.) területén érvényes, addig amíg a fenntartási illetékeket fizetik, illetve maximum 20 évig.
   
4. Egy szabadalmi igény első bejelentését követően egy éven belül lehet az oltalmat kiterjeszteni más országokra. Később erre lehetőség nincsen, és az a jogi helyzet áll elő, hogy a megoldás csak a bejelentés országában lesz jogvédett, a többi országban szabadon bárki alkalmazhatja azt a találmányt. Az oltalom más országokba történő érvényesítésére szolgál a PCT bejelentés. Ennek fő előnye, hogy meghosszabítja az ideiglenes oltalom idejét, így piacszerzési mozgásteret ad, valamint ha a feltaláló egyben a bejelentő is, akkor nem kötelező szabadalmi ügyvivőt fogadni, így több millió forintnyi pénz megtakarítható.
   
5. A szabadalmi oltalom elérése, főleg több országban igen költséges (több millió forintot tesz ki), adott esetben viszont a szabadalmi monopólium nagyon sokat érhet. A nem hasznosuló szabadalmi jogra is pont annyit kell költeni, mint a sikeresre. A szabadalom üzleti kategória, nem jótétemény, jótékonykodás, vagy szociális tevékenység. Akit ilyesmi vezet, hozza nyilvánosságra oltalom igénylése nélkül megoldását, mint Benjamin Franklin a vaskályhát egykoron.
   
6. A szabadalmi oltalmat Magyarországra két hatóság adhat ki. Az egyik magyar, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a másik az Európai Szabadalmi Hivatal, (European Patent Office; EPO). Ez az Európai Szabadalmi Egyezmény által létrehozott hivatal, amelynek fő feladata az európai szabadalmak engedélyezésével kapcsolatos eljárások lefolytatása. Az európai szabadalmak egyformán érvényesek hazánkban az EU és további társult európai országokban, azaz egy 500 millió lakost magában foglaló piacon. A szabadalmi bejelentést a magyar hatóságnál, de az EPO előtt Münchenben is, megteheti bárki, aki honos nálunk. A bejelentés elkészítése formája kötött, bizonyos jogi műszaki és üzleti szakértelmet követel meg. Ezekkel az ismeretekkel a szabadalmi ügyvivők rendelkeznek, melyeknek munkadíja jelentős összeg (egy átlagos bejelentés elkészítése 500 -1 000 ezer Ft). Ha egy találmányi bejelentés jogosultja maga a feltaláló lesz, akkor nem köteles szabadalmi ügyvivőt fogadni, maga is elkészítheti azt. Egy szakszerűtlen, vagy rossz bejelentés sokkal nagyobb kárt okozhat, mint az ügyvivői költség megtakarítása. Ha nem a feltaláló egyben a bejelentő, hanem egy cég vagy más, akkor kötelező szabadalmi ügyvivőt fogadni. Az európai szabadalom fajlagosan (például egy millió fős piacra vetítve) lényegesen olcsóbb, mint egy magyar szabadalom, és annak kiterjeszgetése.
    
7. Egy találmány legbiztosabb védelme a titok. Ez azonban a fürgébb ellen egyáltalán nem nyújt védelmet. Egy megoldás a világban bárkinek az agyában bármely pillanatban megszülethet. Aki előbb jelenti be oltalomra a találmányát azé lesz a monopólium, aki viszont előbb feltalálta, csak titkolta, ráfizet. A szabadalmaztatásra bejelentett megoldásokat kötelezően nyilvánosságra hozzák. Az információért cserében adják a monopóliumot. A technikát senki elől sem engedi a világ elzárni. A szabadalomban szereplő információ tehát az emberiség közös kincse. A titkát betegesen féltő nem igazi feltaláló, hanem bolond. Az ügyes feltaláló úgy szabadalmaztat valamit, hogy ami kötelezően nyilvánosságra került a találmányból, az ne legyen teljesen elég a szolgai másoláshoz.
   
8. A szabadalmi oltalom a beadás pillanatától érvényes. Végleges megadásához több évre van szükség. Ennek oka, hogy nem elég a vizsgáló Hivatalnak az adatbázisokban kutatni az újdonságot rontó megoldások után, hanem a igényelendő szabadalmat meghirdetik, és egy bizonyos ideig várják azokat, akiknek újdonságrontó közlés van a birtokukban. ha ilyen kifogás nem jön, akkor állapítható meg a megoldás abszolút újdonsága. Ez a jogi lépések kötelező időigénye miatt az egész világon így van. A feltaláló és a szabadalomtulajdonos szempontjából ez nem káros, mert a jogai a vizsgálati idő alatt ideiglenes módon csorbítatlanul élnek. Persze, ha kiderül, hogy a mű nem szabadalomképes, akkor a jogok visszamenőleges hatállyal megszűnnek. Ebből beláthatatlan kár származik. Az okos, mielőtt a szabadalmát beadná, meggyőződik arról, hogy azt meg is fogja kapni. Ezt szolgálják a szabadalmi adatbázisok, amelyből megállapítható az újdonság. Az újdonságvizsgálathoz a Hivatal vagy a feltaláló illetve megbízottja ugyanazt az eszközt használja (lásd alább).
   
9. A szabadalmi monopóliumnak különféle formái vannak: szabadalom, használati mintaoltalom, ipari minta stb. A szabadalom mindenfajta (termék és eljárás) műszaki alkotásra jó védelmi forma. A használati mintaoltalommal csak alakkal bíró tárgyakat védhetünk, pld. folyadékokat, vegyi anyagokat vagy eljárásokat nem. A hatóság az oltalmat hat hónapon belül kiadja, a beadványt csak alakilag vizsgálja. Ha a hasznosításkor kiderül, hogy a mű már ismert az oltalmat megsemmisítik. Ezzel persze hatalmasat lehet bukni! Az okos előbb alaposan körülnéz az adatbázisokban, mielőtt használati mintát igényelne. Ez az oltalom olcsóbb, de nem minden országban ismerik. Szabadalommá lehet átalakítani, és viszont. Az ipari minta a tárgyak formáját védi csupán.
   
10. A szabadalmaztatott találmányok kereskedelembe vétele, hasznosítása meglehetősen problematikus folyamat. Ez azért van, mert a feltalálástól a tömeggyártásig illetve tömeges alkalmazásig a folyamat ráfizetéses, majd utána hatalmas hasznot hoz az egész. A ráfizetéses szakaszban alig akad, az államokat kivéve olyan, aki az anyagi kockázatot vállalni akarja, vagy azt viselni képes. Különösen rossz a feltalálás helyzete ott, ahol az állam ilyen kockázatot nem vállal, és felfelé ívelő a feltalálás, a gazdaság motorja ott, ahol az állam viseli a “nullszaldóig” a költségek nagyobbik hányadát.
    
11. Mivel a jogvédett találmány üzleti kategória, az első teendő a feltalálás után egy üzleti elképzelés kimunkálása. Majd ez alapján kell megtenni a jogi lépéseket, és azonnal a bejelentést követően indítani kell a kereskedelembe vételt, a hasznosítást.
    
12. Ennek első lépése, ismerté tenni az új találmányt. Ez a reklám világában igen költséges. A reklám cégek általában csak megkopasztják a feltalálót. A hasznosításban tüsténkedő “innovátorok” is inkább csapolják a feltaláló pénzét, mint gyarapítanák. Ez természetes, hiszen azok az üzletből élnek.
    
13. Ha mindezt végigolvasta, akkor mielőtt még a lelendő találmányával bármit is tenne, lépjen be a Magyar Feltalálók Egyesületébe. Kérjen tőlünk tanácsot teendői ütemezéséhez, az optimális oltalmi forma és időpont kiválasztásához. Éljen a korszerű információs eszközeinkkel. Használja ki a világ egyik leghíresebb feltaláló-szervezetének reklám lehetőségeit.