Internet és a feltalálás

Írta: Dr. Vedres András

Bevezetés

Az emberiség történelmében a gazdasági, politikai viszonyok alapvető meghatározó elemei a tulajdonformák. Kezdetben, az állatok birtoklása vezetett a pásztor társadalom kialakulásához. Majd az ember, mint tulajdon tárgya a rabszolgaság jellemzője volt. A termőföld birtoklása volt a feudális társadalom alapja. A tőke tulajdonlása a kapitalizmus lényege volt.
A legfiatalabb tulajdonforma a szellemi tulajdon, a “Velencei dekrétum” bevezetése (1474) a születésnapja. A szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogok (szabadalom, szerzői jog, védjegyjog stb.) a mi életünkben épültek be az országok jogrendjébe.
A Föld lakóinak száma exponenciálisan nő, a bolygónk által rendelkezésre álló javak pedig egyre csökkennek. Az ellátás csak a teremtés révén lehetséges. Ebből következik, hogy a jövőben a meghatározó tulajdonforma a szellemi tulajdon lesz.
A teremtő ember a feltaláló és az alkotóművész. Amit ők létrehoznak az a találmány és a műalkotás, amelyre a szellemi tulajdon vonatkozik. A következő évezredben a kapitalista társadalomból kialakuló új társadalmi forma a szellemi tulajdon társadalma lesz.

A szellemi tulajdon egyik legfontosabb tulajdonsága az, hogy magántulajdon és köztulajdon ötvözete. Ugyan is egy szabadalommal védett találmánnyal kapcsolatosak a feltalálójának személyi jogai, és a szabadalmasának jogai az alkalmazáshoz (vagyoni értékű jogok) magántulajdon jellegűek. A kötelezően nyilvánosságra hozott technikai információ közkincs. Egy szerzői joggal védett műalkotás esetén a magán tulajdonjogok a többszörözésre vonatkoznak, a mű tartalmi része azonban köztulajdon. Így az elkövetkező korban, a szellemi tulajdon társadalma korában a meghatározó tulajdon jelege eleve tartalmazza a köztulajdont.
Itt érdemes három rövid kitérő megjegyzést tenni.

Az első.

A kollektív társadalmat (kommunizmus, szocializmus) az utópisták, mint Owen, a diktátorok mint Lenin-Sztálin és követőik kisajátítással, államosítással akarták megvalósítani. Ezek a kísérletek sorra elbuktak, mert a jellemző tulajdonformák még alig tartalmaztak kollektív elemeket. Azzal, hogy a tulajdont államosították, az még nem vált közkinccsé. Maradt az államfeudalizmus, az államkapitalizmus. A társadalmi formákat bevezetni nem lehet, hanem azok a megfelelő körülmények esetén maguk alakulnak ki.
Ahogy növekszik a jövőben a szellemi tulajdon jelentősége, úgy válik egyre kollektívabb jellegűvé a társadalom.

A második.

A média állandóan hangoztatja, hogy az információs társadalom felé megy az emberiség. Ez tévedés. Csak olyan értelemben létezik “információs társadalom” mint ahogy “könyvnyomtatás társadalma” “autós társadalom” stb. Az információ, a komputer, az Internet stb. nem társadalomszervező fogalmak, hanem nagyon fontos eszközök csupán.

Végül a harmadik megjegyzés.

A szellemi tulajdon társadalma kialakulásának vannak elősegítő és gátló tényezőik.
Leghatékonyabb elősegítője maga a szükséglet új műszaki megoldásokra és új művekre. A szellemi tulajdonra vonatkozó egységes jogrend kialakításával, és gondozásával a WIPO az emberiség jövőjének egyik legjelentősebb előkészítője. Kiemelendő az IFIA szerepe is. A feltalálók világméretű megszerveződése az alkotó ember társadalmi szerepének növekedését mutatja.

A legfontosabb gátló tényező a maradiság. A legtöbb nagy monopólium “innovációja” megfojtja a független feltalálókat, lényegében ezek a globális képződmények maradiak. Az államok egy része nem ismerte fel, hogy az alkotó embert, a feltalálót és az alkotó művészt állami eszközökkel támogatni kell a jövőnk érdekében.

Remélem meggyőző volt érvelésem. Elfogadják, hogy a szellemi tulajdon társadalma kialakulása felé megy az emberiség.
Akkor választ kell adni arra a kérdésre, hogy mi a legfontosabb teendő?

A válasz csak egy szó: információ.

A szellemi tulajdonnal kapcsolatosan széleskörű tájékoztatást kell adni. Hatékony és gyors világméretű információt kell szolgáltatni a szabadalmaztatás alatt álló találmányokról. Ezek nagy részben állami feladat.
Információ szükséges a megvalósítás előtt álló, vagy éppen megvalósított találmányokról. Ezt csak az érdekeltek, a feltalálók illetve a szabadalmasok, vagy célszerűen azok szervezetei képesek nyújtani.
Tájékoztatást igényelnek a feltalálók és leendő feltalálók a feltalálás folyamatáról, a jogszerzés és megvalósítás lépéseiről. Ezt hitelt érdemlően csak a feltalálók szervezetei képesek megtenni.
Az információ nyújtásához az összes eszközt igénybe kell venni. Az egyéni közlést, nyomtatott anyagokat, kiállításokat, hirdetéseket, sajtót, televíziót, és a legújabb eszközt, az Internetet.

Itt most fordítsuk figyelmünket az Internet használatára.

A feltaláló szervezetek és a világszervezetük az IFIA a megelőző, Budapesten 1998-ban megrendezett WIPO-IFIA szimpózium és IFIA közgyűlést követően kezdték honlapjaikat létrehozni. A kezdeményező ezen a téren a WIPO volt. Vladimir Yossifov tanácsaival, és közreműködésével indította el a MAFE a honlapját 1997-ben.
Farag Moussa IFIA elnök “találta fel” az IFIS rendszert, amely 1999 februárjában indult el az IFIA honlapján.
Most, részletesebben beszámolok a MAFE Internetes tevékenységéről, amely a találmányok kereskedelembe vételét segíti elő, és tájékoztatást kíván nyújtani feltalálóknak is. Teszem ezt azért, hogy példánkból okulni lehessen.

Az első tapasztalataink: GENIUS 98

A MAFE az IFIA megalakulásának 30. évfordulójára rendezte meg a Feltalálók Világtalálkozóját Budapesten 1998-ban. Ennek részei voltak: WIPO-IFIA Szimpózium, IFIA Közgyűlés és az Első Feltaláló Olimpia – GENIUS 98 Nemzetközi Találmányi Kiállítás. Ezek megszervezésére 1997. november elsejétől fel használtuk az Internet lehetőségeit is. A MAFE a honlapján hozta nyilvánosságra az eseményekről készített tájékoztató anyagokat. A szervezés érdekében öt hónap alatt több mint kétezer e-mail üzenetet küldtünk el, és közel hatszáz választ kaptunk.

A Feltalálók Világtalálkozójáról 1998. január 27-én az Internet segítségével egyidejű videó összeköttetéses nemzetközi sajtótájékoztatót tartottunk Budapest (MSZH) és Genf (WIPO) helyszínekkel. A MSZH dísztermében közel ötven tudósító előtt zajlott ez a különleges esemény, amelyen elhangzott a WIPO, az MSZH elnökének és az IFIA elnökének üzenete. Magyarországon e különleges tájékoztatóról tizenhét újság tudósítás jelent meg.

A WIPO-IFIA Szimpózium (1998. március 16 – 19) témája: “Feltalálók és az információs technika” volt.
Az előadóterem előterében ISDN telefonvonallal az Internetre csatlakoztatott hat számítógépből kiépített hálózat szolgált a bemutatásra a 39 országból érkezett 221 résztvevőnek.
Most röviden egy pár mondat az Első Feltaláló Olimpia és az Internet kapcsolódásáról.

A rendező MAFE az olimpiai eszmének megfelelően olyan versenyfórumot kívánt teremteni a világ feltalálói számára, amellyel felhívja a figyelmet a feltalálás fontosságára, ösztönözi a kreativitást, az Internet használatát, és elősegíteti üzleti kapcsolatok kialakítását.
Fentiek érdekében a benevezett csapatok, az országok feltaláló, és innovációs szervezetei, térítésmentesen kapták meg a kiállítási területet az alapinstallációval együtt. Nevezni a jogvédelemtől függetlenül 1991 után föltalált témával lehetett.
Beküldendő volt a találmányt bemutató angol szöveg és kép.
Feltaláló-szervezetek 31 országból 396 témával jelentkeztek, és 262 találmányról küldtek (66%) információs anyagot az Internetre.

A találmányok értékelésének első fázisa az Internet segítségével történt. Honlapunkon jelszóval hozzáférhetően elhelyeztük el a beküldött anyagokat (262 téma). A jelszót közel száz országban több mint négyszáz e-mail címmel rendelkező részére (szabadalmi ügyvivő, feltaláló-szervezeti ipari parki vezető, egyetemi szakember, üzletember) küldtük el, felkérve őket a zsűrizésre. A találmányokat a bennük lévő lelemény és a jövőbeli hasznosság alapján 1-5 ponttal lehetett értékelni. A megítélt pontokat automatikusan megkaptuk. Lehetőségünk volt arra, hogy kiszűrjük a szabálytalanságot, azaz azonos bírálótól egy találmány többszöri értékelését. A 262 találmányra 814 értékelést kaptunk. Minden egyes témára a szerzett pontokat átlagoltuk, majd szekciónként sorrendbe állítottuk a találmányokat.
Ez képezte a díjazás alapját.

A bírálásra szánt anyagot a kiállítás után honlapunkon bárki számára hozzáférhetővé tettük. A leírások és képek 1998. végéig a honlapunkon voltak. Ez idő alatt közel 20 üzleti Internet kapcsolatfelvételről szereztünk tudomást.
Összegzésként megállapítható, hogy a szervezésre, értékelésre hatékony eszköznek bizonyult az Internet.
Az Első Feltaláló Olimpián szerepelt találmányok Internetes adatbázisa azonban mérsékelt üzleti sikert hozott. A leírások nem voltak célszerűen szerkesztettek. Sok feltaláló a találmánya lényegét nehezen tudta megértetni. A MAFE honlapja sem volt még elég széles körben ismert, néhány linkkel rendelkeztünk csupán.

A második alkalmazás: IFIS

Az IFIA Végrehajtó Bizottsága elhatározta, hogy az IFIA honlapján találmányi áruházat nyit. Farag Moussa elnök a MAFE tapasztalatok figyelembevételével kidolgozta az ajánlatok formuláját. Ezt a rendszert a Végrehajtó Bizottság elfogadta. Az első 16 ajánlat 1999. november 15-én jelent meg a honlapon. Jelenleg (2000. július 31-i állapot) 34 országból 89 találmány szerepel a kínálatok között.

A találmányok szekciónkénti megoszlása megegyezik a szabadalmi bejelentéseknél tapasztalható arányokkal.
Az IFIA tagszervezetei közül eddig csak két egyesülettől (Bosznia-Hercegovina és Magyarország) érkeztek találmányok. A többi ajánlatott a feltalálók közvetlenül küldték.

A reális és virtuális eszközök kombinálása a találmányok kereskedelembevételére

A MAFE 2000. május 4. és 7. között Budapesten megrendezte a Második Feltaláló Olimpiát. Ennek egyik célja a találmányok kereskedelembe vételéhez az Internet használatának népszerűsítése volt.
A MAFE az előző rendezvényhez hasonlóan most is díjmentesen adta a kiállítási területet installációval az IFIA és saját tagjainak.

A rendezvény szervezésénél felhasználtuk az Internet lehetőségeit. A MAFE honlapján tettük közzé a tudnivalókat a résztvevők és a látogatók számára. A szervezéshez kétezer elektronikus levelet küldtünk el, és ezret fogadtunk.
A budapesti Olimpiai csarnokban 32 országból 439 találmányt mutattak be, közel egyenlő számban voltak a hazai és a külföldi témák.

Az IFIA 57 találmányt (IFIS IFIA Internetes Találmányi Áruház ajánlatai) mutatott be poszterek és számítógépek segítségével.

A kiállításnak 10 650 látogatója volt, ebből 5 % külföldi. Mivel Magyarországon a gazdasági fejlődési üteme az Európai átlag kétszerese, ennek megfelelően a rendezvény üzleti forgalma magas volt.

A verseny a Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás szerinti szekciókban folyt. A találmányokat a helyszínen bírálta el az Olimpiai zsűri, mert a résztvevők fele nem készítette el a zsűrizéshez találmánya internetes bemutató anyagát. A díjazottak listája a honlapunkon megtalálható.

A virtuális IFIS bemutatása egy reális kiállításon sikeresnek bizonyult.
A Második Feltaláló Olimpia után az IFIS ajánlatok száma 57-ről 89-re nőtt egy hónap alatt. Ez a 60%-os növekedés egyértelműen a virtuális és reális kiállítás kombinációjának volt köszönhető.
A Második Feltaláló Olimpia szereplői számára lehetőséget adtunk találmányaikkal a GENIUS 2000 Nemzetközi Internetes Találmányi Vásáron kiállítani.

A kiállítási anyagot az IFIS rendszer szerint, angol nyelven kellett elkészíteni. Ezt a lehetőséget a MAFE kiállítói vették igénybe. A feltételeknek 189 találmány (86%) felelt meg. Ezek szekciónkénti megoszlása közel azonos volt az IFIS arányokkal.

Jól mutatják az adatok a mai, független feltalálók aktivitását, ha a IPC osztályok arányait összevetjük a magyar történelmi átlaggal. Megállapítható, hogy a C osztály (kémia) rovására nőtt az A, F, G osztályban szabadalmaztatott megoldások száma.

Ebből levonható az a következtetés, hogy a mai független feltalálók aktivitása a kémiai területén igen alacsony. Az aktivitásuk jelentősen magasabb a közszükségleti cikkek, a gépészeti megoldások és főleg az elektronika terén, mint a százéves átlag.

A virtuális vásár megvalósításának legnehezebb része a megfelelő információs anyag megszerzése volt. A feltalálók nagy többsége csak hosszas magyarázás és többszöri visszautasítás után tudta éppen csak elfogadható módon megfogalmazni az IFIS rendszer szerinti ajánlatát. A legtöbb találmány definíció, amelyet elküldtek így hangzott: hát az én találmányom sokkal jobb, olcsóbb, és környezetbarát. De mi a találmány lényege? A válasz újból: az én találmányom sokkal jobb, olcsóbb, és környezetbarát.

Ragaszkodtunk az elektronikus formában történő szövegleadáshoz. Ez sokaknak nehézséget jelentett. Többeket mégis sikerült rávenni számítógép beszerzésre, vagy az Internethez csatlakozásra.

A képeket, illusztrációt kezdetben szintén elektronikusan kértük. Miután többször egy-egy hatalmas méretű elektronikus kép órákra megbénította az Internet összeköttetésünket, beláttuk, hogy célszerűbb a képi anyagot eredetiben kérni. Hatékonyabbnak bizonyult az illusztrációt magunknak alakítani át elektronikus formára. A leadott szövegeken semmit sem változtattunk.

Az Internet segítségével nyilvánosságra hozni valamit pont olyan könnyű, mint egy tűt a szalmakazalba tenni. Rátalálni arra az információra pont olyan nehéz, mint megtalálni a tűt a szalmakazalban.

Tudtuk, hogy a GENIUS 2000 akkor lesz hatékony eszköz a találmányok kereskedelembe vételéhez, ha sikerül magas ismertséget elérni. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke segített ebben bennünket. Miniszterelnökünk maga is rendszeres Internet használó, .örömmel elvállalta a kiállítás virtuális megnyitását. A virtuális megnyitó ünnepség június 30-án 12 órakor (GMT: 11) volt honlapunkon. Ekkor hoztuk nyilvánosságra Orbán Viktor miniszterelnök megnyitó e-mail üzenetét. Az ünnepségnek 621 magyar és 610 külföldi virtuális résztvevője volt.

A magyar sajtó széles körben tudósított a GENIUS 2000 megnyitásáról. A magyar közszolgálati televízió híradója riportot adott a megnyitóról, a magyar rádió több műsorában is beszámolt erről. Mindezek következtében elértük, hogy több magyar internetes újság a tudósítása mellett állandó linket tett honlapunk felé.
A külföldön is felfigyeltek a megnyitóra, például a Patent Cafe Internet magazin a magyar miniszterelnök fényképével közölte az üzenetét.
Több külföldi üzleti honlap is linket tett felénk.

Most röviden beszámolok a látogatottság adatairól.
A MAFE honlapon február 14-étől működnek a számlálók. Augusztus elsejéig 4632 látogató volt. Ez átlagosan napi 27 látogatót jelent. A látogatók egynegyede az angol változatot olvasta.
A vizsgált időszakban a látogatottság jelentősen nőtt a GENIUS 2000 virtuális kiállítás megnyitása következtében.

Júliusban elkezdtük a találmányi ajánlatok látogatóit kategóriánként is számlálni.

Az adatokból megállapítható, hogy a G2 csoport (számítástechnika és reklám) iránt érdeklőttek a legtöbben, míg C (kémia) D (textil és papír) és E (építészet) kategóriákban az átlagosnál (10%) kevesebb érdeklődőt tapasztaltunk.

Visitors by Category

A látogatottságot növelni meglehetősen nehéz feladat. Végezetül röviden összefoglalom eszközeinket ezen a téren.

• A honlapon valamilyen rendkívüli dolog érdeklődést vált ki. Például ilyen volt a magyar miniszterelnök szereplése. A két következő rendkívüli akciónk magyar vonatkozású lesz. A Budapesti Vásárközpontban szeptember 15. és 24. között “Magyar Világ 2000” névvel vásárt rendeznek. Ennek keretében bemutatjuk a GENIUS 2000 virtuális kiállítást az IFIS bemutatóval együtt. Erre az alkalomra a találmányi ajánlatok magyar szövegével kiegészítjük a bemutatót. Rendezünk ott egy ötletnapot, melyre meghívjuk a határainkon kívüli magyar szervezeteket. A másik akcióval a magyar fiatalok felé kívánunk fordulni. Magyarországon az iskolákat egy program keretében (suli-net) ellátták megfelelő internetes eszközökkel. A honlapunkon kialakítunk egy részt az iskolások tájékoztatására, kapcsolódva a hálózatukhoz. A harmadik népszerűsítő akciósorozat az őszi találmányi kiállításokon zajlik. Külföldön, Lengyelországban Libiában, az IENA és EUREKA találmányi kiállításokon szerepeltetjük a virtuális bemutatóinkat (MAFE anyag + IFIS) 10-10 téma valós bemutatása mellett.
• A honlapnak friss információt kell szolgáltatnia. Az egyesületi hírek rovatot, ha kell, akkor naponta frissítjük. Tagjainknak kiadandó írásos anyagok egyre rövidebbek lesznek, és egyre inkább hivatkozni fognak a honlapunkon megtalálható információra, amely viszont bővülni fog. Evvel is szeretnénk rávezetni a feltalálókat az Internet napi használatára.
• A honlapnak sok hasznos linkkel kell rendelkeznie. Állandóan bővítjük ezen a téren a honlapunkat. Megtalálható lesz a szabadalmi ügyvivők címjegyzéke, a magyar törvények tára, az adózással kapcsolatos tudnivalók stb.

Biztos vagyok abban, hogy az Internet használata egyre inkább hasznos lesz a feltalálásban.

Tapasztalataink az Internet használatával kapcsolatosan remélem hasznosak lesznek a testvérszervezeteink számára.