Ami volt, és ami most van
A MAFE az alapításától számított harmincadik évadját 2019-ben zárta.
Mik voltak a legfontosabb történések a magyar feltalálók pályáján az elmúlt három évtizedben? Következzék itt ezek rövid sorjázása időrendben.
1.) 1991-ben a meghozott törvénnyel lehetővé tettük a használati minták oltalmazását Magyarországon. Ezzel gyors oltalmazási lehetőség nyílt tárgyak alkotóinak.
2.) 1996-ban először, majd kétévenként egészen 2010-ig nagyszabású nemzetközi feltalálói eseményeket rendeztünk Budapesten. Sokezer hazai és külföldi találmány megismertetését segítettük elő ezekkel.
3.) 2003-ban hazánk elfogadta az Európai Szabadalmi Egyezményt, amelynek révén feltalálóink egy bejelentéssel közvetlenül oltalmat szerezhetnek 33 európai országban.
4.) 2004-ben beléptünk az Európai Unióba. Egy magyar feltaláló ötszáz-millió lakos egyenrangú társa lett e földrészen. Ráadásul azóta évente átlagban ezer milliárd forint támogatást kaptunk felzárkózásra.
5.) 2006-tól 2014-ig Vedres András MAFE főtitkár vezette a feltalálók világszervezetét (IFIA), melynek központja Budapesten volt. Ez nagyban hozzájárult a magyar feltalálás ismertségének növeléséhez.
2020-ban súlyos világjárvány tört ki. A koronavírus pusztításának megállítására az országok sorra korlátozták a közvetlen emberi érintkezést. Ez megváltoztatta az eddigi megszokott életünket. Bezárkózott a világ. A feltalálónak de a szervezetének is lételeme a közvetlen emberi kapcsolat. Most ez lehetetlen, használjuk ezért az Internet eszközeit!
A feltalálás adatai 2019-ben
Itthon benyújtott találmányi bejelentéseink száma: 109 (1991-ben: 1479)
Megadott szabadalmak száma hazaiaktól: 111 (1991-ben: 664)
Hatályosított európai szabadalmainak száma: 37 (2006-ben: 5)
Világon beadott összes új találmányi bejelentés: 3 326 300
Kínai új találmányok száma: 1 243 568 (2010-ben: 293 066)
Magyarok megalkotott használati mintái: 228 (1996-ban: 276)
Világon megalkotott használati minták száma: 2 145 960
2. oldal Virtuális PATENT 37. 2020
A koronavírus járványban érvényes rendszabályoknak megfelelően a MAFE 2020. október 14-én virtuális módon tartotta meg a 2019. évi Közgyűlést a www. inventor.hu honlap egy nyilvánosságtól elzárt oldalán. A szavazás és a hozzászólás e-mail formában történt. Az érdemi munka előtt bemutattuk a “MAFE 30 éve” című fotógalériánkat.
Amit elvégeztünk 2019-ben, és terveink 2020-ra
A MAFE Közgyűlésén az elfogadott napirendnek megfelelően a Főtitkár beszámolt a 2019. évi munkáról.
1. Vázolta a feltalálói tevékenység általános helyzetét, különös tekintettel a hazai aktivitásra, amely tavaly a történelmi minimumon volt. Kitért a kormányzati irányítás állapotára. Ismertette a MAFE tagságra vonatkozó aktuális adatokat.
2. Ezután beszámolt a 2019-es évben megtartott Magyar Feltalálók Napja megünnepléséről, amivel megemlékeztünk 30 évvel ezelőtti megalakításunkról. Először megkoszorúztuk a Richter Nyrt. irodaházának falán lévő emléktáblánkat, majd Budapest Kőbányán a Zila vendéglőben ebéd keretében díszünnepséget tartottunk.
3. A tájékoztatás terén kiadtuk 8 oldal terjedelemben a PATENT 36. számát, frissítettük honlapunkat és a Facebook oldalainkat.
4. Az érdekvédelem vonatkozásában több alkalommal személyes problémák megoldásában segédkeztünk tanácsainkkal.
5. A munkatervünkben elhatározott két 2019. évi rendezvényünkre az előkészületeket megtettük. Ezeket az illetékes állami szerveknek általunk javasolt “Magyar Innováció Napja” (2019. szeptember. 29.) keretében javasoltuk megtartani, amelynek társrendezői az állami tulajdonú VALOR Zrt. és a MISZ mellett lettünk volna. E két társrendező az első ünneplésből az Egyesületet kihagyta, ezért a tervezett két rendezvényünket töröltük.
6. Végezetül a Főtitkár ismertette a gazdálkodásra vonatkozó adatokat. A Közgyűlés a beszámolót vita után egyhangúlag elfogadta.
Ezután a Főtitkár beterjesztette a 2020. évi terveket és a költségvetést. A munkaterv a következő:
1. Amíg a koronavírus járvány miatt vészhelyzet van, a MAFE összes aktivitása csakis virtuális módon zajlik. Az eseményeink helyszíne a honlapunk: www.inventor.hu
2. A Magyar Feltalálók Napjának megünneplése 2020. június 13-án történjen meg az Interneten
3. Kiadjuk a PATENT 37. számát, amely csak virtuális lesz. Frissítjük honlapunkat és a Facebook oldalainkat.
A Közgyűlés a munkatervet és a 2020. évi költségvetést vita után egyhangúan elfogadta.
3. oldal Virtuális PATENT 37. 2020
A feltalálók világszervezete (IFIA) elnökeként Vedres Andrásnak ismertté vált a jelmondata: „Nincs prosperitás innováció nélkül, nincs innováció találmányok nélkül és nincsenek találmányok feltalálók nélkül”. Az alábbi írása bemutatja ennek az összefüggésnek mai magyar érvényesülését.
Legyen egy állam sportszerű!
Egy óhajtott közállapot, a prosperitás elérése csak egy cselekvés sorozat, a szüntelen innováció révén lehetséges. Bármilyen folyamat viszont hajtóerő nélkül nem megy végbe. Az innovációt a profitszerzés hajtja. A profitszerzésnek vannak elősegítő, torzító és gátló tényezői.
Elengedhetetlen segítő tényező a gazdasági téren megnyilvánuló szabad verseny, ami az egyes független szereplők számára a profit elérhetőségét egyformám biztosítja. Ha egy gazdaságban van szabad verseny, akkor ott szárnyalhat az innováció, és növekedhet a prosperitás. A másik segítő elem, az alkotások létrehozóinak támogatása mind anyagiakkal és mind erkölcsi elismeréssel. A szabad verseny torzítása és gátlása, valamint az alkotók mellőzése lefojtja az innovációt.
Egyes szereplők túlzott erőfölénye a gazdaságban mások profitszerzését gátolhatja. A gazdasági szabad verseny „sportszerűségének” őre és egyben annak biztosítója az államhatalom. Hosszabb távon zavar következik be, ha egy állam nem ezt a szerepet tölti be, hanem tulajdonosként, azaz gazdasági szereplőként ellenfél nélküli „versenyzővé” teszi magát, és egyben bíró, úgy, hogy a játékszabályok alakítója is. E rendszer következménye az innováció hanyatlása, majd a prosperitás elmaradása, a tömegek szenvedése, ami egy idő után bukást eredményez, mint a hitleri és a sztálini időkben is.
Manapság néhány államban nem okulva a múlt kudarcaiból, a politikai vezető réteg a hatalomtartás végett különböző módszerekkel a gazdaság lényeges szereplőit monopolizálni igyekszik, és magát is azzá teszi. Ennek eredményeként az olyan országokban szűkül a gazdasági szabad verseny, ezáltal korlátozódik az egyenlő esélyű profitszerzés lehetősége, ami lefolytja az innovációt. Ráadásul az ilyen országokban kedvezményekkel globális monopóliumokat csábítanak, azok megtelepülve szintén gátolják a szabad verseny érvényesülését.
Sajnos, a fenti bekezdésben írottak most nálunk is jellemzőek. 2010-óta úgynevezett „illiberális”, azaz a szabadságot korlátozó rendszert épít ki a hatalom. Ennek egyik következménye az alacsony innováció és a lemaradásunk. Pedig EU tagként, több mint egy évtizede, a felzárkózásunkra évenként ezermilliárd forintnyi támogatást kaptunk a közösségtől. Ezt a hatalmas összeget szabad verseny mellőzésével főleg a kijelöltjeinek gazdagodására fordította az állam. Csak szólamokkal támogatják az innovációt, és az annak alapját biztosító alkotó tevékenységet. A rendszerváltáskor elindult fejlődésünk megakadt. Sürgősen szabad verseny kell és az alkotók támogatása!
4. oldal Virtuális PATENT 37. 2020
Találmányok a koronavírus járvány ellen
Egy súlyos tüdőelváltozást okozó betegségre figyeltek fel 2019. év végén Kínában. Megállapították, hogy azt egy koronavírus féleség (SARS-CoV-2) okozza. Az a vírus igen rövid idő alatt ember milliókat fertőzött meg. A WHO 2020. március 11-én hirdette ki e betegség (COVID-19) okozta világjárványt. E pandémia leküzdéséhez találmányokra van szükség. Az elsőt, olyant, amelyre vonatkozó szabadalom címében szerepelt a SARS-CoV-2 elnevezés, Kínában találták fel 2020. április 3-án, míg az év végéig összesen 144-et. E találmányi kincs közül 119-et (83%) kínai feltalálók alkottak. Őket követik az oroszok 13 találmánnyal (9%), majd az amerikaiak 5 (3%), dél-koreaiak és németek 3-3 (2%), és a sor végén az ausztrálok vannak 1 (1%) találmánnyal.
A fenti 144 olyan találmány közül, amelyek címében együtt szerepel a SARS-CoV-2 név és vakcina szó, tehát a megoldás kizárólag védőoltásra vonatkozik, 16 szabadalmaztatott megoldás van. A pandémia leküzdéséhez ezek a legfontosabbak. Megoszlásuk országok szerint: 11 kínai, 3 orosz és 1-1 német és dél-koreai találmány.
A vakcina egy olyan készítmény, amely előidézi a szervezet védekezőképességét egy kórokozóval szemben. A védekezés legfontosabb szereplője az immunrendszer, amely felismeri a testidegen behatolókat, intézkedik elpusztításukról, és megjegyzi memóriájában a kórokozók jellemzőit, hogy egy ismételt fertőzés esetén azonnal akcióba léphessen.
A szervezet sejtjei először érintkeznek egy baktérium, vagy vírus felületével, amelyen fehérje képződmények vannak. Azok anyagának (antigén) észlelése indítja meg az immunizáció bonyolult folyamatát, rögzítve annak a fehérjének a „képét” egy későbbi felismeréshez.
Az egyes vakcina megoldások ennek a jellemző fehérjének az immun-rendszer felé történő „bemutatásában” különböznek, és négy csoportba sorolhatók.
Az emberiség első vakcinázási módszere elpusztított feketehimlő kórokozóval valósult meg 265 évvel ezelőtt. Mai alkalmazás, inaktívvá tett SARS-CoV-2 vírusok beadásával, azok felületén lévő tüskék fehérjéi indítják be az immunizációt (piacon: Sinovac, és Sinofarm-Kína).
A második csoportba a fehérje alegység típusú védőoltások tartoznak, melyek előállításához élesztősejtekbe adják a tüskefehérje örökítő kódját (DNS), majd az annak hatására képződött fehérjével oltanak. (Sanofi és még 8 cég – egyik sincs piacon).
A harmadik megoldás lényege, hogy a koronavírus DNS kódját egy ártalmatlan hordozóvírusba helyezik, és azzal jutatják be a védendő szervezetbe, ahol megtörténik DNS hasadása, majd a képződött mRNS által a tüskefehérje szintézise (piacon: Astra/Oxford, Szputnyik V, Jansen, és CanSino-Peking).
A negyedik féle módszer lényege, hogy biokémiai módszerekkel előállítják azt a mRNS láncot, amely a vírus tüskefehérje aminosav sorrendjének kódját tartalmazza. Ezzel a hírvivővel oltanak, ami beadás után hamarosan lebomlik (piacon: Pfizer/BioNTech, Moderna).
A kínaiak mind a négyféle módszerrel feltaláltak vakcinákat, de tömeges oltáshoz a klasszikus megoldásút gyártják, mert az kezelhető a legegyszerűbben. A többihez raktározni és szállítani alacsony hőmérséklet kell. A negyedik megoldás anyagszükséglete minimális, a gyártási folyamat gyors. A különféle betegségekben szenvedők a vakcinákra eltérően reagálhatnak, ezért csak orvos választhat közülük, nem a páciens!
5. oldal Virtuális PATENT 37. 2020
A legmodernebb vakcina feltalálása
A hírvivő ribo-nukleinsav (mRNS) gyógyászati alkalmazása a jelen kor vívmánya. A ribo-nukleinsav felfedezése három francia tudósnak köszönhető (Nobel-díj 1965: J. Monod, F. Jacob és A. Lwoff). A világ feltalálói 2021. év kezdetéig 2780 találmányt alkottak, melyben ez a „hírvivő” a lényeg.
Legtöbbször a rák és vírusfertőzések leküzdésének ígéretes módjai szerepelnek a közel háromezer találmány között. Az ilyen alkotások többsége Németországban letelepedett török migráns szülőktől származó zseniális orvos házaspárnak köszönhető. A férj Ugur Sahin 1817, míg felsége Özlem Türeci 793 ilyen találmány feltalálója. Ők ma Németország leggazdagabbjai között vannak, vagyonuk közel 4 milliárd dollár. Cégük a BioNTech vállalat, az amerikai Pfizer céggel szövetkezett mRNS típusú gyógykészítmények kifejlesztésére.
A hírvivő ribo-nukleinsavra vonatkozó közel háromezer találmány között csak 23 alkotás vonatkozik vakcinázásra, e halmazból 15 kínai, 3-3 német és USA, valamint két belga tulajdonú megoldás. A hírvivő ribo-nukleinsav ilyen alkalmazását korlátozza az immunrendszer túlságosan erős és széles aktiválása, valamint a nagyfokú bomlékonyság. A Pennsylvania Egyetem két kutatója Dew Weissman és Karikó Katalin 2005-ben feltalálta, azt, hogy az mRNS „megszelídíthető”, ha a hírvivő láncának egyik tagját annak kis szerkezeti változatával helyettesítik. Ez volt az indítéka, hogy a BioNTech 2013-tól alkalmazta Karikó Katalint, aki a cég alelnökeként a kutatás egyik vezetője lett.
A SARS-CoV-2 vírus genetikus kódját, a tüskefehérjéjének pontos szerkezetét 2019 végén kínai kutatók, Aiping Wu és tizennégy munkatársa meghatározta, és közzétette. Ezzel megnyitották az utat egy mRNS vakcina elkészítéséhez. Ezután döntő lépés történt, amikor Karikó Katalin és Ugur Sahin 2020. szeptember 4-én, mint a BioNTech feltalálói szabadalmazták a mellékhatás mentes mRNS előállítását.
Azonban volt még egy megoldandó probléma, hogyan történjen az érzékeny mRNS oltóanyagnak a szervezetbe történő bejuttatása. A megoldást korunk legtermékenyebb feltalálója, az amerikai Robert Langer vegyészmérnök (nevén 2560 szabadalom) szolgáltatta. A koronavírus hírvivőjét nano méretű olaj gömböcskébe zárta, amit vizes kolloid oldat formájában kell injektálni. A készítményt huzamosabb ideig -70 C°-on kell tárolni.
Hírvivő ribo-nukleinsav (mRNS) vakcina hatásvizsgálata 14 különféle gyártó készítményeivel megindult. A kipróbálandók nagy többsége kínai. A klinikai vizsgálatok 2020 év végéig két gyártó készítményeinél zárultak sikerrel. Ezért hatósági engedélyt kapott csak a Pfizer-BioNTech (USA/Német) és a Moderna (USA) oltóanyaga.
A hírvivő ribo-nukleinsav alapú vakcina első megvalósítása példázza a tudomány és a feltalálás kapcsolásának szükségességét, valamint a feltalálók nemzetköziségét. A fent megemlített feltalálók mindegyike jelentős tudományos tevékenységet is mondhat magáénak, még Nobel-díjasok is vannak közöttük. Tudományos idézettségi indexeik sokezres. A legtöbbjük híres egyetemek oktatója is. Szinte mindegyikük többszörös vagy több százszoros feltaláló. Nemzetköziségüket tükrözi, hogy hat nemzet polgárai. Hárman közülük: Sahin, Türeci és Karikó, migránsok.
A járvány ellen bevethető oltóanyagok kifejlesztése a megelőző vakcináknál tapasztalható sokéves időtartam helyett jelentősen lerövidült. Köszönhető ez a tehetősebb országok, gazdag szervezetek és egyének jelentős anyagi támogatásának. Mindezek eredménye a világjárvány gyorsan történő megállításának a lehetősége lesz.
Képmelléklet Virtuális PATENT 37. 2020
Arcképcsarnok – Az első mRNS vakcina legfontosabb kifejlesztői
mRNS felfedezés (1965): Jacques Monod (9 találmány), Francois Jacob és Andrte Lwoff (11 tal.)
mRNS immun onkológia és vakcina (2001-): Ugur Sahin (1817 tal.) és Özlem Türeci (713 tal.)
mRNS csendesítés (2005): Drew Weismann (15 találmány) és Karikó Katalin (9 találmány)
Vírus szerkezet (2019): Aiping Wu (20 tal.); mRNS bejuttatás (2020): Robert Langer (2560 tal.)
6. oldal Virtuális PATENT 37. 2020
A Magyar Feltalálók Egyesületének zászlaján szerepel a jelszavunk: „ALKOTÁS – SZERETET”. Ez kifejezi azt, hogy csak olyat találjunk fel, amely soha, sehol, senkinek nem árthat!
A jóvátétel várat magára
Napjainkban kialakult az a kép, hogy az innováció csak valami áldott folyamat lehet, aminek csupa jót, általános boldogulást és virágzást köszönhetünk. Az innováció feltétele a találmány, amit a feltaláló hoz létre. Akkor tehát a feltaláló csak jónak forrása lehet? A valóség kiderítésére álljon itt Thomas Midgley (1889-1944) amerikai mérnök, több mint száz szabadalom feltalálójának példája.
Az autógyártás hajnalán Midgley a General Motorsnál a benzinmotorok kopogásának megszüntetésén dolgozott Charles Kettering csapatában, akit találékonysága miatt az autóipar istenének tartottak. Akkor ott sok száz adalék vizsgálatából kiderült, hogy a Midgley javasolta ólom-tetraetil a leghatásosabb kopogásgátló.
Kettering, a főnök, kezdetben ellenezte annak a használatát a mérgező tulajdonsága miatt. "El tudod képzelni, mennyi pénzt fogunk ezzel keresni, 200 millió dollárt, talán még ennél is többet" - mondta Thomas Midgley 1923-ban Charles Ketteringgel folytatott telefonbeszélgetés közben főnöke aggodalmaira válaszolva. Ezután rögtön szabadalmaztatták a megoldást. A GM a Standard Oil olajvállalattal közösen megalapított egy céget, amely az üzemanyag adalékot „Ethyl” néven forgalmazta, hogy senkit se gondoljon annak ólom tartalmára. A cég elnöke Kettering, alelnöke pedig Midgley lett. A gyártás beindításának évében 10 munkás halálozott el ólommérgezésben, sőt a feltaláló maga is megmérgeződött, de a profit egyre növekedett.
Pár évvel később, 1930-ban Thomas Midgley új találmánnyal jelentkezett. Rájött, hogy a büdös és mérgező ammónia helyett a diklór-difluor-metánt hűtőközegként lehet használni lakossági hűtőszekrényekben és légkondicionálókban. Annak igazolására, hogy ez az anyag nem ártalmas és nem tűzveszélyes, ilyen gázt belélegzett, majd azt kifújva egy gyertya lángjára, eloltotta azt. A befektetőket meggyőzte, és szabadalma szerint ezt az anyagot Freon névvel egyre nagyobb mennyiségben gyártani kezdték.
Utolsó találmánya meghozta számára a végzetet. 1944-ben a gyermekparalízis fertőzést elkapta, és megbénult. Hogy ágyából fel tudjon önerővel kelni, egy kötelekből, csigasorokból álló berendezést talált fel, amit elkészítettek számára. Egy napon azt használva, a kötelek nyakára tekeredtek, és megfulladt.
Sajnos, hogy Thomas Midgley találmányaival saját magán kívül a Földnek és benne sok-sok millió embertársának is ártott. Becslések szerint csak az Egyesült Államokban 7 millió tonna ólom került a légkörbe a benzinből 1980-ig, amikor ott betiltották a benzin ólmozását. Hazánkban ez húsz évvel később történt. Az ólom lassan ürül ki a szervezetünkből, tehát még sokáig mérgez bennünket. Már kis mennyiségben is idegrendszeri problémákat, személyiség zavarokat okoz, csökkenti az intelligenciát.
Másik találmánya a freon, 1930 és 2000 között, a hűtőgépeinkből és a dezodorainkból kiszökött a légkörbe, és kilyukasztotta az ózonpajzsot. Annak következtében Földünk légköre melegedni kezdett, aminek még beláthatatlan kárai lesznek.
Thomas Midgley az a feltaláló volt, aki nagyban hozzájárult a jelenlegi egészségügyi és környezeti problémáink okozásához. Valószínű, hogy a világnak még sokáig szembe kell néznie azokkal, hacsak nem jönnek olyan új feltalálók, akik megszüntetik a bajokat.
7. oldal Virtuális PATENT 37. 2020
Száz évvel ezelőtt történt az Első Világháborút követő békeszerződések aláírása. Annak következményeként a Magyar Királyság lakóinak száma 20 886 487-ről 7 615 117-re esett vissza. Kevesebben maradtunk feltalálni, és erre…..
A magyar feltalálás Trianonja
A magyar szabadalmak kiadásának kezdő évében 1896-ban 369 találmányt szabadalmaztattunk. Az évenként feltalált megoldások száma szépen növekedett. A Monarchia alatt az 1913. évben 942 találmánnyal volt a maximum.
Az Első Világháború alatt 300-500 találmány volt évente. A Tanácsköztársaságkor 455 szabadalmat adtunk ki 1919-ben.
A trianoni határrevízió után az 1920-as évben: 918 magyar találmány született! Ez a magas szám nem következhet az akkori magyar gazdaság állapotából, mert erőforrásainak és piacainak jelentős részét elveszítettük. A magas 1920-as feltalálói aktivitásunkra gazdasági magyarázat nincs, társadalom lélektani okfejtés viszont lehet. Az akkori idők itthoni magyarjai azt érezhették, hogy megszabadultak az osztrák uralom, a vörös-diktatúra és a sok nemzetiségi lét béklyóitól. A terület és csonkítás és lélekszámvesztés ellenére eleink nem estek letargiába, hanem inkább szárnyalni kezdtek, felmutatták a leleményüket, az egyetlen megmaradt kincset, ami mindennél többet érhet.
A Horthy korban a magyar találmányok száma évenként szépen növekedett egészen a II. Világháborúig, amely alatt csak pár száz találmányunk született.
A Rákosi-diktatúra éveiben hoztunk össze feltalálásban az eddigi történelmi minimumunkat: 76 magyar műszaki alkotást szabadalmaztattunk 1951-ben.
Tovább lépve történelmünk útján, újra meglepődhetünk. Az 1956-os forradalmunk a feltalálásban hasonlóan lendített, mint Trianon. Elindítója volt a feltalálásunk „aranykorának” ami Kádár uralkodása alatt volt, évi kétezer körüli találmánnyal.
A hazai feltalálás szintjének nagymértékű csökkenése 1989. évet követően kezdődött, és azóta is tart, a “feltalálás Trianonja” felé haladva!
A magyar találmányok száma évenként a szabadalmi jogunk kezdetétől napjainkig
8. oldal Virtuális PATENT 37. 2020
Új vezető a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala élén
A MAFE megalakítása óta eddig három néven működő szabadalmi hivatalt négy elnök vezette. 1989 után az első elnök Iványi István, a barátunk volt. vele az Egyesületnek olyan is volt a kapcsolata. Majd Szarka Ernő és Bendzsel Miklós vezetése alatt együttműködő volt a kapcsolatunk. Luszcz Viktornak, aki rövid ideig volt a vezető, csak akartunk segíteni, de ő nem igényelte azt.
Most Pomázi Gyula gépészmérnök, volt helyettes államtitkár lett a szabadalmi hivatal új elnöke. A MAFE kérésére 2020. február 14-én fogadta Vedres András főtitkárt egy tisztelgő látogatásra, mely után február 19-én az alábbi levelet küldte neki a Főtitkár, melyet itt idézünk:
„Köszönettel vettem, hogy folyó hó 14-én fogadott egy bemutatkozó látogatásra.
Ígéretemhez híven mellékelten küldöm a XX. századvég legnagyobb magyarjáról: Bogsch Árpádról általunk készített portréfilmet.
Egyben megragadom az alkalmat, hogy felajánljam ismertetni tervünket, ami környezettudatos feltalálás és innováció előmozdítására irányul, hátha felkeltem azzal Ön valamint a tisztelt Hivatal érdeklődését és majdani támogatását.”
E levélre eddig válasz nem érkezett, hasonlóan, mint mostanában semmilyen „hivatalos” helyről. Még baj lesz ebből egyszer!
Elérhetőségeink
Postacím: 1141. Budapest, Öv u. 95a
E-mail: genius@inventor.hu
Telefon: 1 220 3040
Főtitkár: 20 945 8078; E-mail: vedres.dr@gmail.com
Belépés, tagdíjfizetés
A belépést az Egyesületbe a tagdíj befizetése jelzi. Az most csak átutalással történhet az OTP Bank 11710002-20008945 számú folyószámlára. A tagdíjat befizető automatikusan a taglistánkra kerül.
A MAFE tagdíj, keresőknek minimum évi 10 000 Ft., míg nyugdíjasoknak, diákoknak minimum évi 1000 Ft.
Megköszönjük azoknak, akik befizették a 2019. és a 2020. évi tagdíjat. Külön köszönjük, azoknak, akik a tagdíjukat megtoldották.
Az adógaras
A NAV 2019-ben 135 ezer forintnyi támogatást közvetített felénk az 1% adományokból. Ezt az összeget, működési költségeink részbeni fedezésére, valamint közhasznú céljaink megvalósítására használtuk fel, köszönet érte!
Kérjük adózó tagjainkat, hogy továbbra is közösségünknek küldjék adójuk 1%-át. Ezt megtehetik, ha a rendelkező nyomtatványon adózáskor kedvezményezettnek feltüntetik ezt: Magyar Feltalálók Egyesülete, adószám: 19012487-1-43
A MAFE és a járvány
Addig, amíg a WHO nem nyilvánítja a COVID-19 járványt megszűntnek, az Egyesület minden közösségi tevékenységét virtuálisan, azaz az Internet segítségével végzi. Annak helye a www.inventor.hu honlap. Kapcsolatot egymással telefonon és e-mail útján tartunk.
Tanácsadás telefonon, e-mail üzenetekkel, Skype, Viber használatával történik.