EGY HIVATÁS 120 ÉVE

 

Gála a magyar szabadalmi hatóság megalakulásának 120. évfordulója és
a Jedlik Ányos-díjak ünnepélyes átadása alkalmából.

 

MTA díszterme, 2016. március 9.

 

Egy kis történelmi áttekintés

A mai értelemben vett szabadalmi hivatal először Angliában alakult közel négyszáz évvel ezelőtt. Az USA hivatala 1790-ben, míg a francia egy évvel később, 225 éve kezdte meg szabadalmak kiadását.

Az első magyar szabadalmi hatóság a találmányi szabadalmakról szóló 1895. évi XXXVII. törvény-czikk 23. §-a alapján 120 évvel ezelőtt, 1896-ban jött létre. Több névváltozás történt, a legutolsó szerint (a 2010. évi CXLVIII. törvény 265. §-a) a Magyar Szabadalmi Hivatal elnevezés Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatalára változott.

A Hivatal centenáriuma tiszteletére 1996-ban a MAFE nagyszabású eseménysorozatot rendezett Budapesten GENIUS' 96 elnevezéssel.

 

Beszámoló

 

Az MTA budapesti palotájának dísztermét 2016. március 9-én délután zsúfolásig megtöltötték a meghívottak. A Magyar Feltalálók Egyesületét az elnökség öt tagja képviselte (Maruzsi László, Kuthy Zoltán, Subert István, Szöllősy János és Vedres András). A Kormányt Nemessányi Zoltán helyettes államtitkár (Igazságügyi Minisztérium) képviselte.  Az esemény házigazdája Vékás Lajos MTA alelnök volt.

 

Az ünnepség pontosan délután három órakor kezdődött (Himnusz nélkül!) és 18 óráig tartott.

 

 

Ünnepi köszöntők

Vékás Lajos - a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke

Vedres András - a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára

Bendzsel Miklós - a Szellemi tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke

Nemessányi Zoltán az Igaszságügyi Minisztérium helyettes államtitkára

Bogsch Erik a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója

Kratochvíl, Josef - a Visegrádi Szabadalmi Intézet Igazgatótanácsának elnöke, a cseh társhivatal elnöke

 

Riport videofelvétel  megtekinthető itt.

 

 

Vedres András - a Magyar Feltalálók Egyesülete főtitkárának köszöntője:

 

Tisztelt ünneplő közönség!

„Egy hivatás 120 éve” – mily dicséretes cím ünneplésre ez azoktól, akik a magyar szellemi tulajdon védelem állami hivatalnokai, mert tevékenységüket hivatásnak tekintik.

A hazai szabadalmi hatósági munka eddig összesen öt különféle névtábla alatt folyt, végig azonos elkötelezettséggel és szakértelemmel. Kegyelettel emlékezek most azokra, akik már odafentről intézik ügyeinket.

Ez ünnepen nekünk feltalálóknak a szívünk ezt dobolja: „Együtt a 120 éves úton”.
E két cím egymásba fonódik, mint egy hosszú, fáradságos menetben együtt haladók karjai.

Bizony az alkotók és a szellemi tulajdonaik ügyeit intézők együtt járjuk az utat, amely a prosperitás felé vezet. A pályán vannak hátráltatók, gáncsoskodók és vámszedők, de segítők is, mint ti, kedves Miklós és munkatársaid, akik szolgálatot láttok el.

Közszolgák voltatok és vagytok 1896-óta. A közszolgaság szent hivatás.
Ki közöttetek első akar lenni, legyen a ti szolgátok” - mondta az Úr. Mivel a Hivatal összes munkatársa a magyar feltalálók számára szolgálatot lát el, ezért tiszteletet kiérdemelő elsők vagytok!

Kevesekben tudatosult, hogy a millenniumunk óta a Hivatal körültekintő előkészítő munkájának köszönhetően Magyarország a szabadalmaztatásban lemondott szuverenitásáról az Európai Szabadalmi Hivatal javára. Ez történelmi jelentőségű tett volt, az első hazai lépés egy tényleges európai unió létrehozása érdekében.

Most ez ünnepen egy pillanatra megállunk utunkon. Letesszük terhünket. „Tantae molis erat” – mily nehéz volt, különösen az utolsó 25 év.

Először a magam példája. 2006 és 2014 között nyolc éven át nyomta hátam a feltalálók világszervezete elnökségének nehéz terhe. A magyar kormány 2010-ig anyagilag is támogatta hivatalomat, de a NER rendszerében csak egy soha sem teljesített kormányfői ígéret volt az összes segítség. Elnökségem alatt a legtöbb országban, ahol megszívlelték jelmondatomat, hogy „Nincs prosperitás innováció nélkül, nincs innováció találmányok nélkül, és nincsenek találmányok feltalálók nélkül”, fellendült a feltalálás. Kína az élre került, szomszédjaink megelőztek bennünket. Sajnos meg kellett szabadulnom e zsáktól, mert kormánytámogatás híján nem bírtam tovább. A feltalálók nemzetközi összefogása kezemből Ázsiába került. Kár, bírtam volna még egy ciklust.

 

Sajnos a hazai feltalálás az elmúlt negyedszázad alatt történelmi mélypontra jutott. Ebben a felelősség nem minket, az alkotókat és a Hivatal közszolgáit terheli.
Mi tudjuk, a módját hogyan kellett volna, de a közhatalom alig, vagy egyáltalán nem hallgatott ránk, és manapság sem állnak szóba velünk. Így a mai helyzetre az jellemző, hogy nincs ki, nincs miért, nincs miből és nincs mit innováljon.

Zsákjainkban azért akadnak még találmányaink. Szólítom néhány társamat: Kuthy Zoltán, Maruzsi László Subert István, és Szöllősy János, feltalálókat. Megvalósult találmányaik: távfelügyelő mobiltelefon, leshelyzetjelző, szuper gyors hajó, Humicin készítmények.

Ajándékokat is hoztunk. A „Patent” hírlevelünk számait és a „Genius” rendezvények tájékoztatóit három kötetben összegyűjtöttük és szeretettel átadjuk a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala közszolgáinak szíves tájékoztatásul az elmúlt negyedszázad alatt megtett közös útról.

A magyar szabadalmi jogrend 120. évfordulója alkalmából elismerésünket fejezzük ki dr. Bendzsel Miklós úrnak az elmúlt 36 évben kifejtett közszolgálati tevékenységéért, és átadjuk neki a „Magyar Szabadalom Centenáriuma” emlékérmet.

Köszönjük a szolgálatot, adjon az Úr erőt, kedvet és egészséget a továbbiakhoz!

 

 

 

 

 

 

A 2016. évi Jedlik Ányos díjazottak

Dr. Szántay Csaba - vegyészmérnök, egyetemi tanár, MTA rendes tagja, a MAFE elnöke

Dr. Czibula László - ny. osztályvezetó, kutató, Richter Gedeon Nyrt.

Dr. Heblig János - Pécsi Tudományegyeterm Fizikai Intézetének igazgatója

Dr. Marton L. Csaba - agrármérnök MTA Mezőgazdasági Intézetének osztályvezetője

Őri János - szabadalmi ügyvivő, a Szabadalmi Ügyvivői Kamara elnökségi tagja

Honoris Causa Jedlik Ányos díjazottak

Dr. Major István - Ny. genfi WTO-nagykövet

Dr. Ormos Pál János - biofizikus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója

 

Az ünnepségen zenei műsor is volt, melynek keretében Lukács Miklós és Balogh Kálmán cimbalomművészek, valamint Korpás Éva ének, Lakatos Róbert és Pál István Szalonna (hegedű) Papp Endre (brácsa) és Doór Róbert (nagybőgő) szerepelt. A zenei műsor a közelgő március 15-i nemzeti ünnepet tisztelte meg.

 

Videofelvételen még a zenei műsor részlete: "Gábor Áron rézágyúja"

"Nekünk magyaroknak az a legfőbb bajunk a világban, hogy rólunk mást alig tudnak, mint hogy militaristák vagyunk és hogy itt terem a csikós, a csárda, a betyár és a gulyás. Ezen nincs sok tisztelni vagy megbecsülni való...” - írta Szent-Györgyi Albert nyílt levelében több mint fél évszázada, és azt tartotta kívánatosnak, ha minden erőnket az „alkotó, építő munkára fordítjuk és a kultúra terén próbálunk erősek lenni."