Kürti Sándor, a Kürt rendszerház Rt. vezérigazgatójának véleménye (Megjelent a METRO Független Hírújság, Budapesti Kiadás, 2004. szeptember 8-i szám "Infopálya" mellékletében)

Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesülete főtitkárának megjegyzései Kürti Sándor véleményére (Közzétéve itt e honlapon)

K. S.: Hatalmas energiákat szabadított fel az a döntési kényszer, melyet a világ legnagyobb szoftvergyártói kényszerítenek ki a jogalkotókból a számítógépen megvalósított ötletek monopolizálására. Általában a szabadalom lényege az, hogy az ötlet gazdáját az ötlet kifejlesztésébe ölt energiáinak viszonzásaként az ötlet alkalmazásának ideiglenes monopóliumával jutalmazza a társadalom.
V. A.: Hatalmas energiákat szabadít fel a már bejegyzett sok ezer számítógéppel megvalósított találmány. Azokat nem egy döntési kényszer, hanem a technikai szükség váltotta ki. A szabadalom lényege a találmányi gondolat. Egy ötlet nem szabadalmazható. A szabadalom az üzleti hasznosításra vonatkozó monopólium és nem az alkalmazásra. Egy szabadalmazott találmányt bárki szabadon használhat, csak nem üzleteljen vele!

K. S.:  A ma érvényes szabadalmi jog szerint a számítási algoritmusok, vagy üzleti megoldások nem szabadalmaztathatóak, mégis, az Európai Szabadalmi Hivatal vagy 30 000 szoftverrel kapcsolatos szabadalmat már bejegyzett a legnagyobb szoftvergyártók nyomásának, praktikáinak hatására, és a kialakult helyzet jogkövetését úgy tűnik, ismét a legnagyobb szoftvergyártók lobbiereje fogja meghatározni. A félreértések elkerülése végett, a szoftverben megjelenő jogok a szabadalmi védettség nélkül is léteznek, például szoftvert nem lehet jogkövetkezmény nélkül ellopni, szerzői jogi védelmet az ún. Berni Konvenció nyújt.
V. A.: A jövőben is változatlanul szerzői jog védi majd a tisztán számítógép programokat, üzleti megoldásokat, tudományos tantételeket. Ezeknél, a művészi alkotásokhoz hasonlóan, az eredetiség a követelmény. A találmánynak, és beleértve az olyanokat is, amelyeknél szerepet játszik egy számítógép program,  műszaki jellegűnek, abszolút újnak és nem nyilvánvalónak kell lenni ahhoz, hogy szabadalmazható legyen. A szabadalmi hivatalokban, közöttük az Európai, és a Magyar Szabadalmi Hivatalban eddig pontosan 30 680 szoftver szabadalmat kezeltek (érkeztettek, vizsgálnak, megadtak), amely a világban lévő szabadalmak alig egy tized százaléka. Ezek döntően nem "praktika" eredményei, hanem a feltalálók, beleértve a programozók alkotó tevékenységének legmodernebb megnyilvánulásai!

K. S.: Ha a szoftverszabadalom mint jogi forma megvalósul, akkor ezen a piacon csak a legnagyobbak és legerősebbek maradnak meg, most már jogi támogatást is élvezve, és ezzel a hazai szoftverfejlesztésnek mint az egyik gazdasági kitörési lehetőségünknek az álma teljességgel irreálissá válik.
V. A.: A szoftverfejlesztések eredményeit ezután is csak a szerzői jog védi, semmi sem válik irreálissá. De ha a szoftverszabadalom az EU előkészítésében meghatározott, és Magyarország által eddig támogatott módon mihamarébb nem lesz az iparjogvédelmi rendszerünk része, akkor súlyos kár érheti Magyarország és az EU gazdaságát, míg Amerika és Ázsia technológiai előnye tovább fog növekedni.  A dinamikus kis és közepes vállalkozásainknak, különösen az eddig több száz  számítógéppel megvalósított  magyar  találmányt jogosultjainak kitörési lehetősége bizonytalan lesz,  egy szilárd, Európában egységes, és az USA valamint más országok számára is meghatározó iparjogvédelmi módosított törvény nélkül.