Tanácsaink leendő feltalálóknak

(A 12+1 pontot annak is ajánlatos elolvasni, aki már eltolt valamit)

  1. A szabadalmazható találmány műszaki megoldás, amely abszolút új és nem nyilvánvaló. Ilyen tekintetben műszaki megoldásnak kell tekinteni az iparban, a mezőgazdaságban, a gyakorlati életben alkalmazható dolgokat, kivéve azokat, amelyeket a szabadalmi törvény nem tekint annak (mint például számítógépprogramok, gyógyászati eljárások, élelmiszerek, szervezési elvek, matematikai összefüggések, játékszabályok stb.). Abszolút új az, ami soha, sehol még nem került nyilvánosságra. Az a nyilvánvaló, ami az adott szakterületen megkövetelhető átlagos jártasságból (tudásból, ismeretekből, gyakorlatból) következik. A találmány tehát meglepő kell hogy legyen.
  2. A szabadalom elismert és államilag engedett és garantált monopólium. Jogosultjának, amely a szabadalmi jog keletkezésekor azonos a feltalálóval, de később más is lehet, engedi csak meg a találmány hasznosítását.
  3. A szabadalmi monopóliumnak térbeli és időbeni korlátai vannak. Csak a kiadó állam, vagy államcsoport (Pld: Európai Unió, Afrikai államok stb.) területén érvényes, addig amíg a fenntartási illetékeket fizetik, illetve maximum 20 évig.
  4. Egy szabadalmi igény első bejelentését követően egy éven belül lehet az oltalmat kiterjeszteni más országokra. Később erre lehetőség nincsen, és az a jogi helyzet áll elő, hogy a megoldás csak a bejelentés országában lesz jogvédett, a többi országban szabadon bárki alkalmazhatja azt a találmányt.
  5. A szabadalmi oltalom elérése, főleg több országban igen költséges (több millió forintot tesz ki), adott esetben viszont a szabadalmi monopólium nagyon sokat érhet. A nem hasznosuló szabadalmi jogra is pont annyit kell költeni, mint a sikeresre. A szabadalom üzleti kategória, nem jótétemény, jótékonykodás, vagy szociális tevékenység. Akit ilyesmi vezet, hozza nyilvánosságra oltalom igénylése nélkül megoldását, mint Benjamin Franklin a vaskályhát egykoron.
  6. A szabadalmi oltalmat a hatóságnál (Magyar Szabadalmi Hivatal) kérni kell. A szabadalmi bejelentést megteheti bárki, aki honos. Annak elkészítése azonban jogi műszaki és üzleti szakértelmet követel meg, a formája is kötött. Ezekkel a feltételekkel rendelkeznek a szabadalmi ügyvivők, melyeknek munkadíja jelentős összeg (egy átlagos bejelentés elkészítése 50-100.000 Ft). Egy szakszerűtlen, vagy rossz bejelentés sokkal nagyobb kárt okozhat, mint az ügyvivői költség megtakarítása. Külföldi bejelentéseknél viszont már megkövetelik az ügyvivői képviseletet (kivéve a PCT bejelentés elindítása).
  7. Egy találmány legbiztosabb védelme a titok. Ez azonban a fürgébb ellen egyáltalán nem nyújt védelmet. Egy megoldás a világban bárkinek az agyában bármely pillanatban megszülethet. Aki előbb jelenti be oltalomra a találmányát azé lesz a monopólium, aki viszont előbb feltalálta, csak titkolta, ráfizet. A szabadalmaztatásra bejelentett megoldásokat kötelezően nyilvánosságra hozzák. Az információért cserében adják a monopóliumot. A technikát senki elől sem engedi a világ elzárni. A szabadalomban szereplő információ tehát az emberiség közös kincse. A titkát betegesen féltő nem igazi feltaláló, hanem bolond. Az ügyes feltaláló úgy szabadalmaztat valamit, hogy ami kötelezően nyilvánosságra került a találmányból, az ne legyen teljesen elég a szolgai másoláshoz. (Ehhez a legjobb szabadalmi ügyvivő szükséges.)
  8. A szabadalmi oltalom a beadás pillanatától érvényes. Végleges megadásához több évre van szükség. Ez a jogi lépések kötelező időigénye miatt az egész világon így van. A feltaláló és a szabadalomtulajdonos szempontjából ez nem káros, mert a jogai csorbítatlanul élnek. Persze, ha kiderül, hogy a mű nem szabadalomképes, akkor a jogok visszamenőleges hatállyal megszűnnek. Ebből beláthatatlan kár származik. Az okos, mielőtt a szabadalmát beadná, meggyőződik arról, hogy azt meg is fogja kapni. Ezt szolgálják a szabadalmi adatbázisok, amelyből megállapítható az újdonság. Az újdonságvizsgálathoz a Hivatal vagy a feltaláló illetve megbízottja ugyanazt az eszközt használja.
  9. A szabadalmi monopóliumnak különféle formái vannak: szabadalom, használati mintaoltalom, ipari minta stb. A szabadalom mindenfajta (termék és eljárás) műszaki alkotásra jó védelmi forma. A használati mintaoltalommal csak alakkal bíró tárgyakat védhetünk, pld. folyadékokat, vegyi anyagokat vagy eljárásokat nem. A hatóság az oltalmat hat hónapon belül kiadja, a beadványt csak alakilag vizsgálja. Ha a hasznosításkor kiderül, hogy a mű már ismert az oltalmat megsemmisítik. Ezzel persze hatalmasat lehet bukni! Az okos előbb alaposan körülnéz az adatbázisokban, mielőtt használati mintát igényelne. Ez az oltalom olcsóbb, de nem minden országban ismerik. Szabadalommá lehet átalakítani, és viszont. Az ipari minta a tárgyak formáját védi csupán.
  10. A szabadalmaztatott találmányok kereskedelembe vétele, hasznosítása meglehetősen problematikus folyamat. Ez azért van, mert a feltalálástól a tömeggyártásig illetve tömeges alkalmazásig a folyamat ráfizetéses, majd utána hatalmas hasznot hoz az egész. A ráfizetéses szakaszban alig akad, az államokat kivéve olyan, aki az anyagi kockázatot vállalni akarja, vagy azt viselni képes. Különösen rossz a feltalálás helyzete ott, ahol az állam ilyen kockázatot nem vállal, és felfelé ívelő a feltalálás, a gazdaság motorja ott, ahol az állam viseli a “nullszaldóig” a költségek nagyobbik hányadát.
  11. Mivel a jogvédett találmány üzleti kategória, az első teendő a feltalálás után egy üzleti elképzelés kimunkálása. Majd ez alapján kell megtenni a jogi lépéseket, és azonnal a bejelentést követően indítani kell a kereskedelembe vételt, a hasznosítást.
  12. Ennek első lépése, ismerté tenni az új találmányt. Ez a reklám világában igen költséges. A reklám cégek általában csak megkopasztják a feltalálót. A hasznosításban tüsténkedő “innovátorok” is inkább csapolják a feltaláló pénzét, mint gyarapítanák. Ez természetes, hiszen azok az üzletből élnek.
  13. Ha mindezt végigolvasta, akkor mielőtt még a lelendő találmányával bármit is tenne, lépjen be a Magyar Feltalálók Egyesületébe. Kérjen tőlünk tanácsot teendői ütemezéséhez, az optimális oltalmi forma és időpont kiválasztásához. Éljen a korszerű információs eszközeinkkel. Használja ki a világ egyik leghíresebb feltaláló-szervezetének reklám lehetőségeit.

 

Akik szabadalmi ügyekben képviselhetnek:

Szabadalmi ügyvivők címei: > > > adatbázis itt

A hatóság, ahol a szabadalmi ügyeket intézik:

Magyar Szabadalmi Hivatal

 

Szabadalmi információ beszerzése

A MAFE tagjai az MSZH támogatásának köszönhetően díjmentesen vehetik igénybe a világ egyik legkorszerűbb Szabadalmi Tárának szolgáltatásait.

Kutathatnak 24 ország és két nemzetközi szervezet közel 20 millió dokumentuma között modern számítógépes rendszerek segítségével. Az MSZH munkatársai kézséggel állnak rendelkezésre.

Megkaphatják a legfrissebb adatokat is a világban szabadalmaztatott műszaki alkotásokról.

Érdemes inkább körülnézni a technika világában bejelentés előtt, mint egy elutasított találmány boldogtalan feltalálója lenni!

Figyelem! Az MSZH Szabadalmi Tár átszervezve!
Új címe: Budapest, V. kerület Akadémia u. 21. (Akadémia u. és Garibaldi u. sarkánál, keskeny ajtó!) itt az új helyen vannak az elektronikus dokumentumok, a magyar, német, osztrák, USA szabadalmak papíron, ezért érdemes itt kezdeni a kutatást. Telefon: 474 5561 fax: 474 5534
A Perczel Mór u 2/4. sz. alatt (a Szabadság tér közelében, az USA Nagykövetség mellett, a régi helyen) csak papíron kutatható az angol és a francia anyag. Telefon: 474 5520 fax: 474 5528

Nyitvatartási idő is változott:

Hétfőtől csütörtökig: 9 - 16 óráig
Péntek: 9 - 13 óráig

Itt is megtalálja a két legfontosabb adatbázist. A kutatást 32 millió dokumentumban percek alatt elvégezheti, ha jó keresőszavakat használ.
Természetesen, hogy a magyar szabadalmi adatbázisban (PIPACS), ahol csak 230 ezer dokumentum adatai vannak,  magyar keresőszavakkal kutathat:

PIPACS

Az Európai Szabadalmi Hivatal kereső felülete (espacenet) talán egyszerűbb is mint a fenti magyar. Ott a 32 millió adat között másodpercek alatt megtalálhatja azt, ami érdekli, csak éppen angol keresőszavakat kell használnia.

espacenet

További keresők között van ingyenes, de van fizetős is. Azokat megtalálja > > > itt.

 

Az iparjogvédelemmel kapcsolatos szakirodalom, 20 ezer könyv és 300 folyóirat olvasható az MSZH Iparjogvédelmi Szakkönyvtárában, amely az MSZH épületében (Bp. V. Garibaldi u 2.) található.

Nyitvatartási idő:

Hétfő, csütörtök: 9 - 13 óráig
Szerda: 12 - 16 óráig
Péntek: 9 - 11 óráig
Telefon: 474 5871